Újabb érvek az energiatározó mellett

Szunyogh Szabolcs
Szunyogh Szabolcs
Abaújszántó – A tervezett energiatározó nem értinti a világörökséget abban az értelemben, hogy azon a környéken nincs és nem is volt szőlőtermelés – érvelnek az abaújszántóiak.

A minap arról írtunk, hogy nagyszabású építkezés tervei körvonalazódnak a kulturális világörökség területén. Ezzel kapcsolatosan Takács András, az Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület elnöke felkérte a Tokaji Történelmi Borvidéki Világörökségi Egyesület elnökségét egy megnyilatkozásra, lévén ellenezte a megvalósítást. A világörökségi egyesület különböző vélemények kikérése után meghozta állásfoglalását, ami nem támogatja a beruházást.

A cikk megjelenése után fordult lapunkhoz Abaújszántó vezetősége. A világörökségi egyesület felé évekkel ezelőtti dokumentációval fordultak. Azóta új tervek, helyesebben tanulmányok készültek és ez nem érinti a világörökségi magterületet, a szélén helyezkedne majd el a százmilliárd forinttól többet igénylő víztározó páros. – Egyelőre a szakhatósági eljárások vannak folyamatban – mondja Madár György polgármester – természetesen ha ez lezárul, a lakosság kimerítő tájékoztatást kap a létesítményről. Messze van még az építkezés elindítása, egyelőre a rendezési tervünkben sem szerepel, egyszóval sok a teendő – mondja a polgármester.

Sok a teendő

Szunyogh Szabolcs jegyző hozzáteszi, hogy a paksi atomerőmű által termelt villamos energiamennyiség felére lenne képes az új tározó. – Hangsúlyozom, nem érinti a világörökségi magterületet, ettől függetlenül mondom, hogy számos hasonló erőmű működik védett területeken, nemzeti parkokban nem csak Európában, de Ázsiában is. Szeredi István a tervezésekben prímet vivő SZET Kft. ügyvezető igazgatója telefonos megkeresésre elmondta, nem igazán érti a világörökségi egyesület állásfoglalását.

– Igazából senki nem tudja, hogyan lehet jól kezelni a világörökséget, nincs konkrét jogszabály arra, hogy itt mit is védünk. Van egy UNESCO határozat, ebben a borról, szőlőről, borkultúráról van szó, nem tudni, hogyan alkalmazzák majd a mi esetünkben. A világörökségi vonatkozást a helyi szabályzatokba próbálták beépíteni, ilyen volt a szerencsi bioerőművel kapcsolatos fenntartás, miszerint ott a város arculatába nem illeszkedett volna a létesítmény. Egyezkednünk kellett, miként oldható meg a gond. Az abaújszántói esetben nem aktuális a kérdés, bár nyílván lesz róla szó, ám világörökségi tekintetben abszolúte illeszkedik a tájhoz. Ha mégis belekötnének a szőlőkultúrába, akkor jó helyzetben vagyunk, mert nem hogy nincs a környéken szőlő, de soha nem is volt, nincs olyan érték, amit az UNESCO megjelöl – mondta az igazgató.

SFL

Nincs közük az ügyhöz

Sem Abaújkért, sem Aranyost nem tartják érintettnek a beruházást illetően, a tanulmány szerint törekedtek arra, hogy a völgyet minden környezeti hatástól mentesítsék, így az anyagok beszállításától is, ez utóbbit megoldják a tállyai kőbánya irányából.

– Nagyon úgy fest, túlzott hisztéria alakult ki Aranyos és Abaújkér környékén – jegyezte meg Szeredi István.

Nem utolsó szempont a megvalósulásban a munkahelyteremtés, hiszen az országosan kiépülő biomassza üzemek, amelyeknek hátterében az energiatározó áll, egyenként adhatnak majd nyolcszáz, ezer embernek munkalehetőséget.

Korábbi írásunk
Támadás az abaúji energiatározó ellen








hirdet�s