Újabb diplomáciai támogatás Koszovót fekosztására

Elfogadható megoldásnak tartja Koszovó felosztását a holland külügyminiszter. A kétnapos látogatáson a térségben tartózkodó Maxime Verhagen az első Európai Uniós külügyminiszter, aki lehetségesnek tartja a Belgrád és Pristina közötti kompromisszumos megoldást. A tartomány felosztásának ötlete hivatalosan augusztus elején merült fel, amikor a rendezésben részt vevő Európai Unió megbízottja egy kompromisszumos megoldásként felvetette.

Verhagen egy holland rádiónak nyilatkozva kedden Belgrádban kijelentette, hogy ha a szerbek és az albánok is belemennek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felügyelete alatt elképzelhetőnek tartja a vitatott hovatartozású tartomány felosztását egy északi, szerb többségű, illetve egy déli albán többségű részre.

A probléma megoldására létrejött trojkában (Európai Unió, Egyesült Államok és Oroszország) az Uniót képviselő német Wolfgang Ischinger augusztus elején azt mondta, minden olyan megoldást kész elfogadni, amely Belgrád és Pristina kompromisszumán alapul – így akár a terület felosztását is. Kijelentése óriási vihart okozott diplomáciai körökben.

Koszovó hivatalosan Szerbiához tartozik, de nyolc éve ENSZ-közigazgatás alatt áll. A szerb kormány, de az ellenzék is elutasítja, hogy a tartomány elszakadjon – speciális autonómiát kínál a 90 százalékban albánok lakta területnek. Az albánok viszont mindenképpen el akarnak szakadni Szerbiától.

Az ENSZ koszovói megbízottja, Martti Ahtisaari februárban terjesztette elő rendezési tervét. Javaslata alapján Koszovó Szerbián belül maradna ugyan, de gyakorlatilag ugyanolyan jogokat élvezne, mint egy szuverén állam. Koszovónak lehetne himnusza, címere, kormánya, fegyveres ereje, beléphetne nemzetközi szervezetekbe, és köthetne nemzetközi szerződéseket. Ugyanakkor a tartomány nemzetközi felügyelet alatt maradna, és NATO-csapatok vigyáznának a nyugalomra.