Új tervek a közfoglalkoztatás ösztönzéséhez

A korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételeket teremtene a kormány a közfoglalkoztatáshoz, hogy minél több embert vezethessenek vissza a munkaerőpiacra. A tervek között szerepel például az, hogy változna az önkormányzatok támogatásának mértéke a közcélú munka esetében, a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok költségeit a Munkaerőpiaci Alapból fedeznék bizonyos esetekben, és az adminisztrációt is egyszerűsítenék. Az ide kapcsolódó törvénymódosító csomagokat, összesen hatot, hétfőn nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek.

Itthon a képzett munkavállalók foglalkoztatottsági mutatói nagyjából megfelelnek az európai átlagnak, a nyolc általánost vagy annál kevesebb osztályt végzett dolgozók mutatói viszont lényegesen rosszabbak. Ezen próbálnának változtatni. A szociális és munkaügyi miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a hat módosító csomag hosszú társadalmi egyeztetés eredménye.

Szűcs Erika hangsúlyozta, hogy létfenntartás támogatása természetesen alkotmányos jog marad, de mint mondta: megdőlne az, hogy a támogatás csak pénz formájában érkezhet az érintett családokhoz. Ha a módosításokat elfogadná a parlament, rendszeres szociális segélyt alapesetben azok kaphatnának, akik valóban nem képesek munkát vállalni.

A törvény szerint a rendszeres szociális segélynek most is kötelező része már a közfoglalkoztatás, amelyet az önkormányzatok szerveznek meg. Ebben az esetben körülbelül 20 százaléknyi részt kap meg a dolgozó a munkavégzés ellenértékeként, és 80 százaléknyit támogatásként. Ezt az arányt 50-50 százalékra változtatnák a tervek szerint.

Az önkormányzatok most nem feltétlenül érdekeltek a közmunka megszervezésében, mivel a segélynek nincs járulékterhe, a közfoglalkoztatásnak viszont van, és az a településeket terheli. Ha a kapcsolódó módosítást elfogadják, ezt a járulékterhet ebben az esetben a Munkaerőpiaci Alapból fedeznék.

Az önkormányzatok jelenleg a közcélú foglalkoztatás és a rendszeres szociális segélyek esetében a költségek 10 százalékát biztosítják önerőből, és 90 százalékot lehívhatnak a központi költségvetésből. A rendszer átalakítása után a segélynél megmaradni a 90-10 százalékos arány, a közcélú foglalkoztatásnál viszont csak 5 százalék lenne az önkormányzati rész és 95 százalék az állami. Emellett a közcélú foglalkoztatáshoz szükséges egészségügyi vizsgálat terheit is a Munkaerőpiaci Alapból fedeznék, valamint egyszerűbbé tennék azokat – magyarázta a miniszter.

Egyszerűsítenék a közfoglalkoztatás adminisztrációjárt, valamint a Munkaerőpiaci Alapból 3 ezer olyan ember munkáját finanszíroznák, akik az önkormányzatoknál a közfoglalkoztatási tervek elkészítésében, a konkrét munka megszervezésében, adminisztrálásában vesznek részt – vagyis ezzel is tehermentesítenék a hivatalokat.

Odafigyelnének még a képzésre: a tervek között szerepel, hogy a támogatásért cserébe be kellene fejezni legalább az általános iskolát azoknak, akik ezt nem tették meg, és 35 évnél fiatalabbak. Akik pedig elvégezték az általános iskolát, de nincs szakképesítésük, olyan szakmát kellene tanulniuk, amelyhez van megfelelő álláskínálat.








hirdetés




hirdet�s