Új egyház, de buzgón építkezik

Új egyház, de buzgón építkezik
Az Új Apostoli Egyház nem annyira fiatal, mint ahogy a neve sejteti – olvasható egy 1999-es prospektusban. Kezdetei a 19. századra nyúlnak vissza, Angliában alakultak meg az első közösségei.

1873-ban pedig már Budapesten is volt egy huszonöt-harminc fős gyülekezete.

Debrecenben az ezredfordulót megelőző években, pontosabban 1994-ben, a Füredi úti templom felszentelésekor váltak ismertté, de a templomépítés már nem a kezdetet jelentette.

Az itteni kezdetekről szólva 1983-ra mehetünk vissza, amikor még Majechrzak Rudolf evangélista (ma egyházelnök) szolgált a közösség élén, segítőjeként pedig Szügyi Béla, az első debreceni lelkész, tudtam meg Makula Istvántól, a gyülekezet mai pásztorától.

A korábban Németországban dolgozó Szügyi Béla kapta hazaköltözésekor egyházunk apostolától a feladatot, hogy béreljen ki egy olyan lakást, ahol istentiszteleteket lehet tartani. Akkor az állam még nem ismerte el az egyházat, következésképp szigorúan ellenőrizte – vezet vissza a nem is túl távoli múltba a pásztor, aki 1989 óta tagja a közösségnek.

A debreceni új apostoliak a Pacsirta utcán vásároltak egy ingatlant és építették fel a kis kápolnájukat (amit 1987-ben szentelt fel Rudolf Kainz apostol), bár az engedély nem kápolnára, hanem csak egy melléképületre szólt. A gyülekezet szépen fejlődött, a kápolnát rövid idő alatt kinőtte.

A később felépült Füredi úti templommal távlatos tervei voltak az egyháznak: közös körzeti templomnak szánták Magyarország és Románia számára, mondta el Makula István, aki 1989-től maga is több városba járt istentiszteleteket tartani Romániában, miután a Ceausescu-rendszer bukása után az emberek szabadabbá váltak és nyitottabbá is Isten igéje iránt. Erre vall, hogy bár 1989. április elsején Magyarországon is elismerte az állam az Új Apostoli Egyházat, a missziós munka Romániában lényegesen eredményesebbnek bizonyult a magyarországinál. Ennek az lett a következménye, hogy a romániai gyülekezetek egy saját körzeti templomot kaptak, minek utána a Füredi úti templom túl nagynak bizonyult. Bérbe is adták a baptistáknak, közölve velük, hogy a templom eladó. Végül a református egyház vásárolta meg úgy, hogy a bérlő is benne maradhatott.

Az Új Apostoli Egyház debreceni gyülekezetének, amely az Acsádi úton építtetett magának imaházat, ma százharminckét regisztrált tagja van, köztük körülbelül huszonöt olyan vallásos ember, aki mindig részt vesz a vasárnapi istentiszteleten.

G.I.

Teológiai végzettség nélkül

Nagyon ki voltam éhezve Isten igéjére, és itt megtaláltam, amit éveken keresztül kerestem – segített képet alkotni a lélek nyugalmáról Makula István, aki civil foglalkozására nézve földmérő technikus. Szüleitől a római katolikus vallást örökölte. Felesége szintén római katolikus volt, elmaradhatatlan látogatója vasárnaponként a „Szent Anna”-beli miséknek. Tizenhat évvel ezelőtt, 1989-ben találtak rá – már mint négygyermekes szülők – az Új Apostoli Egyházba vezető ösvényre.

Én az azóta eltelt tizenhat év alatt háromszor hiányoztam istentiszteletről, mint megpecsételt új apostoli pedig egyetlen egyszer, édesapám halálakor, de nem lettem szegényebb annak ellenére sem, hogy nem dolgoztam vasárnaponként – mondta a lelkész, aki a Füredi úti templom felszentelésekor kapta meg a debreceni gyülekezeti elöljárói kinevezést, majd 1999 novemberében a pásztori tisztséget, amely ebben az egyházban nincs teológiai végzettséghez kötve.








hirdet�s