Új bolygóra lesz szükségünk?

Autók
Autók
Brüsszel – Az Európai Parlament plenáris ülésen fogadott el nemrég állásfoglalást az éghajlatváltozásról. A képviselők szerint az átlagos hőmérsékletnövekedést két fokra kell csökkenteni, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását pedig 2020-ig 30 százalékkal kell csökkenteni.

Erre az időpontra az üzemanyag-felhasználás legalább 10, de inkább 12,5 százalékát biotermékeknek kellene adniuk. A képviselők kerozinadót vetnének ki a légi közlekedésre. Az Európai Parlament konkrét, globális szintű intézkedéseket sürget a klímaváltozás ellen.

2009-re megállapodás

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 14 százalékos uniós részesedése alacsonynak tűnik, azonban az egy főre jutó kibocsátást tekintve az EU részesedése az egyik legmagasabb a világon. A parlament arra is figyelmeztet, hogy az intézkedések hiánya évente a globális GDP 5-20 százalékának megfelelő károkat okozhat.

Fel kell gyorsítani a kiotói egyezmény kifutása utáni időszakra vonatkozó tárgyalásokat, ehhez pedig 2009-re megállapodásra kellene jutni. A cél az, hogy az átlagos globális hőmérsékletnövekedést két fokra csökkentsék, valamint, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2020-ig 30 százalékkal legyen kevesebb az 1990-es szintekhez képest. 2050-re összesen 80 százalékos csökkentést szorgalmaz a parlament.

Kötelező bio

Kulcsfontosságú elem az energiaforrások diverzifikálása és az alternatív, szénmentes, illetve alacsony széntartalmú energetikai technológiákra történő áttérés – vélik a képviselők. Ezen kívül 2020-ra a gépjármű-üzemanyagok 10 százalékának kötelezően bio-üzemanyagoknak kellene lenniük az EP szerint, de törekedni kell az ugyancsak lehetséges 12,5 százalék elérésére.

Az energiafogyasztás a legnagyobb mértékben a közlekedési ágazatban növekszik, és a közúti szállítás negyedével járul hozzá a közösség széndioxid-kibocsátásához.

Az EP ezért a tömegközlekedés fokozottabb használatát sürgeti és kötelező érvényű intézkedéseket szorgalmaz a közlekedési ágazatban, beleértve a légi közlekedést, annak érdekében, hogy 2020-ra a többi ágazathoz hasonló mértékben csökkentsék a kibocsátást. A képviselők uniós és világszinten is kerozinadót vezetnének be.

Az EP üdvözli a kötelező érvényű célértékre vonatkozó javaslatot, amely 2020-ig 25 százalékra növelné a megújuló energiaforrások szintjének az uniós energetikai összetételben történő felhasználását; ezért az átfogó cél külön célértékekre történő lebontását javasolja, amely 2020-ra a fűtésre és hűtésre felhasznált európai villamosáram-szükséglet 35 százalékának és az energiafelhasználás 25 százalékának megújuló forrásokból történő biztosítását jelenti.

 A harmadik ipari forradalom

Telepítik az erõforrást

Meg kell akadályozni azt a gyakorlatot, hogy a fejlett tagállamok
fejlõdõ országokba telepítik a természeti
erõforrásokat igénylõ tevékenységeiket,
mivel ezúttal exportálják a környezetkárosítást
és a károsanyag-kibocsátást is.
Ha továbbra is ennyi energiát fogyasztunk, ötven éven
belül új bolygóra lesz szükségünk
– összegezte az ülés végén Sigmar
Gabriel német környezetvédelmi miniszter.

 A vitában két magyar képviselő szólalt fel. Olajos Péter (néppárti) szerint minden tagállamnak el kell köteleznie magát a német elnökség klímapolitikája mellett – így 2020-ra 30 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, a megújuló energia mennyiségét legalább 20 százalékra kell emelni, és a biotermékek arányát 10 százalékra kell emelni az üzemanyag-fogyasztásban.

A képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy néhány tagország csak szavakban támogatja az energiatakarékosságot. Példaként Magyarországot és Lengyelországot említette, amelyek alig több mint egy egy százalékot fordítanak erre a területre, míg Litvánia 5,4-et. Olajos szerint felelős cselekedetekkel kezdetét veheti a harmadik ipari forradalom, amelynek az a célja, hogy megállítsuk a klímaváltozást.

Hegyi Gyula (szocialista) úgy vélte, a tömegközlekedést prioritássá kell tenni a klímaváltozás elleni harcban, mivel a közúti közlekedés során ötször annyi energiát használunk fel, mint a vasúti, vagy a villamos és földalatti közlekedés esetén. Ez a cél pedig gazdasági és pénzügyi eszközökkel teljesíthető. A képviselő azt mondta: az energiahatékonyságot kedvező adózási feltételekkel kell elősegíteni, amely a megfelelő környezetpolitikai eszköz, ezen kívül hosszú távon létre kell hozni a harmonizált ökológiai adórendszert.

– Sipos Béla –








hirdet�s