Izraelben 3500 éves egyiptomi szkarabeusz-pecsétnyomót találtak

Jeruzsálem – Egy 3500 éves egyiptomi szkarabeusz-pecsétnyomót talált egy tengerparti ásatás mellett egy izraeli amatőr ornitológus – közölte a Háárec című újság honlapja vasárnap.

Az i. e. 17. századból származhat a Tel Dor nevű, Haifától délre, egy egykori tengeri kikötőt feltáró ásatás mellett fellelt műkincs. A haifai egyetem tudósai szerint a rajta található hieroglifák felirata alapján egykori gazdája a fáraók 13. dinasztiájának egy igen előkelő tisztségviselője lehetett.

A régészeti feltárást vezető Ajelet Gilboa szerint olyan feladatot láthatott el a fáraó udvarában, mint a bibliai József, miután megfejtette az álmokat és magasba emelték: ő lehetett az uralkodó kincstárának a felelőse.

A pecséten kőbe vésett egyiptomi hieroglifákon a tulajdonos neve és feladata szerepel, valamint különböző jelek, köztük az örök élet, a feltámadás és a stabilitás egykori egyiptomi szimbóluma. A pecsétnyomó tulajdonosának nevét egyelőre nem sikerült megfejteni, csak egykori feladatának leírását.

Noha Izrael földjén már több százat találtak az ősi egyiptomiak e szent szimbólumából, ez a lelet különlegesnek számít, mert aranyfoglalat veszi körül, s mert gazdájának igen magas rangja volt.

A kutatók szerint Izraelben általában az egyiptomi uralom időszakára utaló egyszerűbb kivitelű szkarabeuszokat találtak egy-egy király nevével, melyeket százszámra állítottak elő kereskedelmi célokra.

Az értékes kincset Alexander Tarnopolsky, egy amatőr ornitológus fedezte fel néhány hónapja, miután az őszi esőzések az ásatások szomszédságában kimoshatták a tengerparti homokos földből.

Az izraeli régészek már a múlt század közepén elkezdtek ásni az egykori Dor város környékén, amely évezredekig fontos kikötő volt a mai Haifától délre. Ezt a helyet egyiptomi szövegek már háromezer évvel ezelőtt megemlítették, és a Bibliában is szerepel Józsué, a Királyok és a Bírák könyvében.

A tudósok szerint a szkarabeusz-pecsétnyomó úgy kerülhetett erre a vidékre, hogy tulajdonosa vagy annak egy megbízottja magával hozta Egyiptomból üzletek kötéséhez, amikor ellátogatott ebbe az egykor igen fontos kereskedelmi központba, ahonnan fűszerek, gyanták és más nyersanyagok érkeztek az egyiptomi birodalomba. Az is lehet, hogy csak jóval később került a szkarabeusz a dori partokhoz, talán a rómaiak idején, amikor már nagy volt a kereslet az efféle “régiségek” iránt.

Mivel a homokban a felszínen találtak rá, és nem ismert az eredeti régészeti kontextusa, vagyis hogy a föld mélyén pontosan hol vészelte át az elmúlt évszázadokat, évezredeket, a tudomány valószínűleg örökre adós marad a válasszal ebben a kérdésben.

– MTI –








hirdetés