Itt elkallódni nem lehet

Akt.:
Arany János Tehetséggondozó Programos gyerekek
Arany János Tehetséggondozó Programos gyerekek - © Fotó: magánarchívum
Borsod-Abaúj-Zemplén – A program, ami esélyt ad a hátrányból érkező diákoknak a diplomához.

Mennyi esélyük van a hátrányos helyzetből érkező, nehéz anyagi körülmények között élő fiataloknak arra, hogy egy nagyváros elit gimnáziumában érettségit szerezzenek, majd valamelyik felsőoktatási intézményben folytassák a tanulást? A kérdésre legtöbben valószínűleg azt válaszolnák, hogy nem sok. Épp az esélyek növelése érdekében hozták létre 15 évvel ezelőtt az Arany János Tehetséggondozó Programot, és azóta országszerte több ezer diák kapta meg az érettségit, jutott be az egyetemre és szerzett diplomát.

Két gimnáziumban

Megyénkben a Földes Ferenc Gimnáziumban és a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban fut a program, szorosan együttműködve a tehetséggondozásba bevont kollégiumokkal. Veres Pál, a Földes Gimnázium igazgatója elégedett a kezdeményezéssel, mint fogalmazott, a hátrányból érkező diákoknak kevés esélyük lenne egyébként arra, hogy a gimnáziumi évek alatt jogosítványt, számítógép-használói vizsgát és középfokú idegennyelv-ismeretet szerezzenek. A program keretein belül tanuló fiatalok nagy része bejut a felsőoktatásba. Van, hogy 90 százalék fölött van az arány, máskor csak 70 százalék körüli, hiszen nem minden osztály egyforma. – Kezdetben már azok is bekerülhettek, akik vidéki kistelepülésről érkeztek, majd szigorítottak a szabályokon. A hátrányos helyzetű vagy a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat fogadhattuk. Akkor viszont az volt a gond, hogy több idő ment el a hátrányok leküzdésére, mint a tehetséggondozásra, ezért lazultak a szabályok. Ma már rászorultsági alapon is részt vehetnek az egyébként jó képességű fiatalok a programban. Ez azt jelenti, hogy ha a szülők munkanélküliek, egyedül nevelik a gyermekeiket, vagy a család a családsegítő látáskörébe kerül, akkor a diák jelentkezhet a programba – magyarázta Veres Pál.

Előkészítő év

Megtudtuk tőle azt is, hogy aki a felvételi után bekerül, 5 éves képzést kap. Az első évben előkészítés történik. Tanulnak angolt, informatikát, matematikát, magyart, van egy természettudományi és egy társadalomtudományi tárgyuk. Ez alatt az év alatt tulajdonképpen „összerendeződik” az osztály tudása, hiszen különböző iskolákból érkeztek, különböző ismeretekkel. Ezután következik 4 gimnáziumi év. A diákok a szokásos tananyagon kívül tanulásmódszertant, kommunikációt és drámát is tanulnak többek között. Mindezt azért, hogy könnyebben leküzdhessék a szociokulturális hátrányaikat, könnyebben eligazodjanak a világ dolgaiban. A programhoz közös kirándulások is tartoznak, és országos szinten megrendezett versenyek, vetélkedők. A „bent maradós” hétvégeken pedig a kollégium szervez a diákok számára hasznos programokat: kulturális és sporteseményeket, valamint ekkor is fontos szerepet kap a tanulásmódszertan, és a közösségfejlesztés. – Nagyon figyelünk rájuk – fogalmazott Veres Pál. – És igazi sikertörténeteink is vannak. Broda Balázs, aki 3 éve végzett az Arany János programban, és 3 Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen is ott volt az első 10-ben, ma egyetemista, vegyésznek tanul. A programban részt vevő diákok szívesen választják a felsőoktatásban a szociális, az egészségügyi és a pedagógus képzéseket, valószínűleg a segíteni akarás erős bennük. A programnak egyébként olyan célja is van, hogy a diplomás fiatalok visszatérjenek szülőföldjükre, és ott példaként álljanak a többi diák előtt – tette hozzá az igazgató.

– Hegyi Erika –

Elismerés

Pro Talento díjjal tüntették ki Veres Pált, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatóját az Arany János Tehetséggondozó Program jubileumi ünnepségén. A kitüntetésben azok a pedagógusok részesültek, akik kiemelkedően sokat tesznek a program sikeréért.


Kivételes tehetségek

Tóth Tamástól, a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium igazgatójától is azt kérdeztük, miben látja a program legfőbb hasznát. Véleménye szerint, ha ez a program nem lenne, a hátrányból érkező diákok valószínűleg elkallódnának, és nem lenne belőlük értelmiségi. A gimnáziumban nagy gondot fordítanak a program keretén belül a szociokulturális hátrányok leküzdésére, a felzárkóztatásra. Azonban minden évben akad egy-egy kivételes tehetség. A tavaly végzett Barati István az OKTV-n olasz nyelvből 3. helyezést ért el, Nagy Máté ma a Debreceni Egyetem magyar szakos doktorandusz-hallgatója, Bendik István pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumában miniszteri kommunikációs munkatárs.









hirdet�s