Iszapömlés – Mal-vezérigazgató: tervezői, hatósági hiba és vis maior okozta a katasztrófát

Veszprém, 2012. október 18., csütörtök (MTI) – A vörösiszap-katasztrófát az ügyben indított büntetőper elsőrendű vádlottja szerint tervezői, hatósági hiba és vis maior okozta. B. Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója csütörtökön írásos vallomását olvasta fel a Veszprémi Törvényszéken.

A vezérigazgató meghallgatásának harmadik napján, a Szabó Györgyi vezette büntetőtanács előtt kijelentette: a vörösiszap-tározó helyszínének kiválasztása, a nyomozás és a tervezési hibák miatt utólag a Mal munkatársait nem terhelheti felelősség.

A korabeli szakértői dokumentáció 8,2 méter szabad vízoszlopot engedett meg a tározón, ehhez képest a X-esen átlagosan 50 centiméter folyadékszint volt, ami a megengedett 6 százaléka – fűzött megjegyzést a vádirathoz.

Közölte: az a vádiratban szereplő a megállapítás, hogy a kazettát mindenhol egyméteres vízoszlop fedte, a fizika alapvető jelenségeit írja felül. Úgy fogalmazott, még a józan észt is félre lehetett tenni, hogy a Btk.-paragrafust alá lehessen támasztani. Többször feltette a kérdést, vajon a nyomozati szakaszban miért nem tehettek fel kérdést a nyomozóhatóság szakértőinek, úgy véli ugyanis, ezzel több szakmai tévedést el lehetett volna kerülni.

B. Zoltán szerint hibás volt a tervezői számítás, hiszen – mondta – a kazetta még a teljes teletöltést sem bírta el, nem hogy a rekultivációt. A X-es kazetta tervezője egyszer sem akarta 10 év alatt megnézni alkotását – fűzte hozzá.

A Mal vezérigazgatója ismét hangsúlyozta: nem kezeltek veszélyes anyagot a gyárban, s az nem tartozott a veszélyes üzemek közé.

A vádirat azon részéhez, amelyben a kiömlött vörösiszap maró hatását írják le, azt az észrevételt fűzte: a vádiratban is szereplő, 2010. október 5-ei mérés szerint az anyag 12 pH-értékű volt, ez 0,8 gramm/liter koncentrációt jelent, ami egyhatoda a veszélyes anyagokra megadott tartomány alsó határértékének.

B. Zoltán hosszan ismertette a különböző védelmi tervekre vonatkozó jogi szabályozást.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Mal 2002-ben készült katasztrófavédelmi terve (amely részét képezi Kolontár veszélyelhárítási alaptervének) csupán előzetes kockázati elemzés, nem tekinthető olyan veszélyelhárítási tervnek, amely teendőket határozna meg egy katasztrófa esetére.

Kiemelte: nem létezett, nem is létezhetett volna olyan monitoringrendszer, ami a katasztrófát előre jelezte volna. Leszögezte, hogy a váddal szemben a X-es kazettát a rendeltetésnek megfelelően használták, hogy a föld alatt mi zajlott, oda nem láttak be. A gát rideg töréssel ment tönkre, előre nem látható módon – szögezte le.

Felidézte a katasztrófa napját, szakértői vizsgálatokra, szemtanúkra hivatkozva végül arra a következtetésre jutott, hogy a katasztrófa vis maiorra, tervezési hibákra, hatósági eljárási hibákra vezethető vissza, állítása szerint nem volt állékony és szabványszerű az építmény.

Aláhúzta: a cég abban a tudatban “élt”, hogy rendelkezik a megfelelő biztonsággal, a kazetta, ha nem jön egy háromezer évente előforduló csapadékmennyiség, még évtizedekig állt volna a kazetta keretszerkezet jellegének köszönhetően.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

Az ügyészség az ügyben halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat január közepén 15 terhelttel szemben. Az ügyész valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához, a vádlottak – akik akkor valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottjai voltak – a hatóságokat, külső szervezeteket és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, késve adtak jelzést a MÁV-nak és a zöldhatóságnak. Mentésre irányuló intézkedést a katasztrófa után a vádlottak egyike sem tett, és elmulasztották a segítségnyújtást is.

A tárgyalás pénteken B. Zoltánnak, a Mal Zrt. vezérigazgatójának a meghallgatásával folytatódik.

– MTI –








hirdet�s