Iszapömlés – Az Európai Parlament állásfoglalása a kolontári vörösiszap-katasztrófa tanulságairól

Brüsszel, 2015. október 8., csütörtök (MTI) – Szigorítani kell a veszélyes hulladékot kezelő telepek ellenőrzését, meg kell alkotni a környezetvédelmi felelősséget megállapító uniós jogszabályt, és átláthatóságot kell teremteni a kártalanítás terén – ezek a főbb üzenetei az öt évvel ezelőtti magyarországi vörösiszap-katasztrófa kapcsán csütörtökön megszavazott európai parlamenti állásfoglalásnak.

Az EU sajtóközleménye szerint 572 szavazattal, 34 ellenszavazat és 59 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás megállapítja, hogy az uniós tagállamok továbbra sem hajtják végre a veszélyes hulladékok kezelésére, a környezet védelmére vonatkozó uniós jogszabályokat, amelyek ráadásul néhol hiányosak. Az EP kifogásolja, hogy a vörös iszapot több tagállamban nem minősítik veszélyes hulladéknak.

Az uniós parlament azt javasolja, hogy az Európai Bizottság stressztesztet írjon elő a zagytározók állapotának felmérésére, a tagállamok szavatolják a környezetvédelmi hatóságok függetlenségét, és átlátható módon végezzék el a károsultak kártalanítását. Az állásfoglalás szerint a brüsszeli bizottságnak javaslatot kellene tennie a balesetek esetén igénybe vehető harmonizált pénzügyi biztosítékra vonatkozóan, és fel kellene mérnie, hogy a különösen nagy kárt okozó ipari katasztrófák esetében a “szennyező fizet” elven túl hogyan lehet megosztani az anyagi felelősséget.

A parlamenti vitában Giovanni La Via, a jelentésért felelős olasz néppárti képviselő azt hangoztatta, hogy javítani kell a veszélyes hulladékok kezelésének biztonságát, hogy ne történhessen meg többé a magyarországi vörösiszap-katasztrófához hasonló eset. Ehhez szigorítani kell szerinte a felügyeleti rendszert, és garantálni kell, hogy a vörös iszapot a tagállami hatóságok a megfelelő, veszélyes hulladék kategóriába sorolják és eszerint szabályozzák.

Hölvényi György néppárti képviselő parlamenti felszólalásában kiemelte: a példátlan pusztítás példaértékű helytállást eredményezett, a hatóságok határozott és szakszerű fellépése széles körű nemzetközi elismerést váltott ki. A civilek helytállása a magyar társadalomban mélyen gyökerező szolidaritás máig ható jelképévé vált, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely az összefogás szimbóluma lett. Hölvényi szerint Kolontár igazi tanulsága a “szennyező fizet” elvének teljes kudarca. Hiába rendelkezik ugyanis uniós jogszabály a felelősségről, kötelező pénzügyi garanciák nélkül a szennyező nem lesz képes az általa okozott károkat megtéríteni – fejtette ki a képviselő.

Szanyi Tibor (MSZP) felszólalásában a katasztrófa két tanulságaként az ellenőrző hatóságok felelősségére és az összegyűjtött támogatás elosztása átláthatóságának hiányára hívta fel a figyelmet . “Megmozdult az egész ország, mindenki próbált segíteni, de az állam által gondozott úton (.) nem volt egyértelmű, hova jutnak a támogatások” – mondta a képviselő.

Jávor Benedek (PM) arról beszélt, hogy az uniós hulladékirányelv rossz magyar átültetése, a veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályok végre nem hajtása, és az ellenőrző hatóságok gyenge teljesítménye is szerepet játszott az öt évvel ezelőtti katasztrófában. Fontos tapasztalat szerinte, hogy “a szennyező fizet” elvét ma az unióban nem lehet hatékonyan alkalmazni, így történhetett meg – vélte -, hogy “a 120 millió eurós kárt a magyar adófizetőknek kellett fedezni, a károkozó egyetlen fillérrel sem járult ehhez hozzá.”

Balczó Zoltán (Jobbik) a bírósági eljárások lassúságára hívta fel a figyelmet. “A katasztrófa után a büntetőperben még elsőfokú ítélet sem született, vagyis nincs személyes felelős. Milyen példát mutat ez?” – tette fel a kérdést.

– MTI –