Ismét belevágnak a tapolcaiak

Ismét belevágnak a tapolcaiak
Miskolc – A tMiskolc-tapolcaiak éles hangon kritizálták (olykor szapulták) a városvezetést. Érvek és ellenérvek… Tapolca – érvek a leválás mellett, Feith Károly [.pdf – 77KB]  Tapolca fejlesztési koncepciója [.pdf – 2,0MB]

Ismét belevágnak a tapolcaiak. Mármint az önállósodási kezdeményezésbe. Az Észak-Magyarország – Borsod Online által május végén szervezett Tapolca-fórumon (az Ifjúsági és Szabadidő Házban) parázs hangulat alakult ki, gyakoriak voltak a hangoskodások, bekiabálások. A tapolcaiak éles hangon kritizálták (olykor szapulták) a városvezetést. És sorolták sérelmeiket, amelyek valódiságát, illetve okát nem az újságíró feladata eldönteni.
A túloldalon ülők inkább sikertelenül, mint sikerrel próbáltak érvelni. És így volt ez írásban is, mindenekelőtt a Borsod Online-on, ahol a fórumozók hangadói Tapolcától messzire küldték a városvezetést.

Hideget, meleget

Következett a (júniusi) közgyűlési ülés, ahol más hangnemben, de ugyancsak éles szópárbajoktól kísérve csapott össze az ellenzék és a kormánypárt Tapolca-ügyben (is). És persze a tudósításunkhoz fűzött, Borsod Online-látogatói kommentárok legtöbbje most is leszedte a keresztvizet a polgármesterről és a többi döntéshozóról.

Káli Sándor polgármester a közgyűlési ülésen viszautasította a leválási szándékkal szerinte zsarolni akarók törekvését. Majd nyílt levélben válaszolt a Tapolca-ügyben megszólalóknak. Ezután júliusban fórumot tartott a Barlangfürdőben. Itt is kapott hideget-meleget.

És eljött ez a hét: megérkezett hétfőn a miskolci polgármesteri hivatalba az a Tapolca Leválását Előkészítő Bizottság által összegyűjtött 896 aláírás, mely helyi népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy a Miskolc részét képező Tapolca leváljon a városról, és önálló községként működjön tovább a jövőben.

2005-ben így szavaztak

A Helyi Választási Bizottságnak 45 nap áll rendelkezésre, hogy a most benyújtott 896 aláírás hitelességét ellenőrizze. Ezt követően a szeptemberi közgyűlési ülés elé kerül a népszavazásról szóló kezdeményezés. A választási eljárásról szóló törvény értelmében a népszavazás időpontját a képviselő-testület a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki, a döntését követő négy hónapon belüli időpontra. 2005. január 16-án volt már népszavazás Tapolca leválásáról. 550-en szavaztak az önállóságra, 770-en a Miskolchoz tartozásra. A népszavazás érvényes és eredményes volt, Tapolca Miskolc része maradt.

Érdekes, értékes…

Megpróbáltuk a legjobb lelkiismerettel összegyűjteni a fent jelzett eseményekről (beszámolokból), valamint az olvasói hozzászólásokból azokat az érveket és ellenérveket, amelyek a leválás (leválási szándék, a népszavazási kezdeményezés célja) mellett és ellen szólnak. A témára – természetesen – visszatérünk, már csak azért is, mert legutóbbi cikkünk ugyancsak számos, érdekes, értékes hozzászólást indukált a BOON-on.

Pró és kontra a leválásról
Érvek a leválás mellett:

A városrész helyzete, a tapolcaiak által hiányolt fejlesztések, az idegenforgalom csökkenése, a strandtalanság, a közterületek állapota, a rossz utak, az áramszolgáltatás anomáliái, a csatornahálózat elégtelensége. A volt Juno és egykori ABC éktelenkedése, a bolt hiánya, a Tapolcán „megtermelt” pénzek Miskolc javára történő felhasználása, be nem váltott ígéretek. Wellness szálló „erőltetése” a volt strand területére, a tapolcaiak véleményének figyelmen kívül hagyása az oda szóló fejlesztési projekt megfogalmazásakor, komoly bizalmi válság a városi önkormányzat és a tapolcaiak között: nem hiszik el, amit a város ígér, ez a baj az új tervvel is. A politika beígér különböző dolgokat, majd trükközések folynak, és a műszaki, gazdasági szakemberek nem jutnak érvényre. A fejlesztések közül egyedül a Barlangfürdő valósult meg, az is pályázati pénzből, nem befektetők által. Semmi más nem történt Tapolcán. Miért befektetőkben gondolkodnak? Miért nem abban, hogy kis lépésekben, mint a Barlangfürdőt, fejlesszék a tapolcai strandot? Ha így lett volna, ma már működő strand lenne.

Érvek a leválás ellen:
Tapolca önállóan nem jutna hozzá uniós pénzekhez, a fejlesztési projekt mind az ott élők, mind az idegenforgalom (együttes) fejlesztését szolgálja, fürdőt csak magánbefektető tud csinálni, ha megéri neki (szállóval vagy bevásárló-szórakoztató központtal). Tapolca infrastuktúrájának javítására eddig is sok tízmilliót fordított a város, a Barlangfürdő fejlesztése milliárdokba került. Ha önálló lenne a település, képtelen lenne „megélni”. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában hangsúlyos szerep jut Tapolca fejlesztésének. Az uniós támogatással megvalósítható milliárdos beruházások célja a tapolcai közösségi fejlesztések megvalósítása. Például sétányépítés, őspark és csónakázó tó rehabilitációja, kerékpárút fejlesztése, zöld felületek megújítása, pihenőhelyek kiépítése, új parkolórendszer bevezetése, új parkolók kiépítése, stb. Találnak olyan beruházót, aki Tapolcán egy nagy tömegturizmusra épülő strandot épít? Nem, a városnak nincs pénze, de ez nem is a város feladata.

Szabados Gábor








hirdet�s