2016.04.04. 10:06

Békéscsaba vs. DVTK - Elek vezér hiányában csak gól nélküli…

Békéscsaba, Miskolc - Egy pontot hozott haza szombaton a Viharsarokból a diósgyőri labdarúgócsapat.

A labdarúgó NB I 27. fordulójában szombaton este a Békéscsaba 1912 Előre csapatának vendége volt a Diósgyőri VTK együttese. Mint arról szombaton írtunk, a piros-fehérek hármas útelagázáshoz értek a meccs előtt: esetleges vereségük esetén a kiesésért harcolókhoz csatlakoztak volna, egy döntetlennel őrizték volna a tisztes távolságot a veszélyzónától, győzelmük esetén viszont még a nemzetközi kupaszereplés gondolatával is kacérkodhattak volna. A csabai meccs végén aztán kiderült, hogy sem lefelé, sem felfelé nem indult meg a DVTK.

Elek nélkül

Az már a meccs előtti napon tudható volt, hogy a DVTK keretének három játékosa, Kitl, Halmai és Németh M. sérülése miatt nem bevethető, ahogy annak is nagy volt a valószínűsége, hogy a kanadai válogatott hét közben visszatért, több ezer kilométert utazott James nem lesz használható a Viharsarokban. Az viszont csak a meccs napján a kezdőcsapat böngészése során vált világossá, hogy a magyar válogatott Elek – aki a meccs előtti napon a sajtótájékoztatón is részt vett – nem került keretbe sem, a diósgyőriek kommunikációja szerint azért, mert a válogatottnál eltöltött ideje alatt kisebb sérülést szenvedett, és nem akarták kockára tenni, hogy esetleg rásérüljön, ezért inkább a pihentetése mellett döntöttek. További meglepetés volt, hogy Griffitsh sem lett utazó tag, hogy miért nem, arról Egervári Sándort hiába kérdeztük a meccs után, mert csak annyit mondott, hogy erről egyelőre nem kíván nyilatkozni. Elek és Griffiths kimaradásával összefüggésben nem használta ki a maximum létszámot a cserepadon a DVTK, ahol Antal kapus mellett Kovács G., Grumic, Nikházi, Eperjesi és Ternován kapott helyet – utóbbi a meccs végén beszállt, és élete első élvonalbeli lehetőségét kapta. A kezdőben pedig kettő kivételével azok, akik két hete, a legutóbbi bajnokin, a Haladás elleni 3-0-ra megnyert meccsen. A két „új” – a két válogatott, Elek és James helyén – Bacsa és Egerszegi voltak.

Jobb kapufa

A Békéscsaba – Diósgyőr labdarúgómeccs elején volt néhány próbálkozás mindkét oldalon, de a 12. perc után fertályórára szépen eltűntek a csapatok a mezőnyben. Úgy ellaposodott a mérkőzés, hogy kis híján az is eseménynek számított, ha a lelátón ritkásan szemlélődő drukkerek közül valaki eltüsszentette magát. Aztán amikor az üres negyedóra letelt, ismét voltak lehetőségek, köztük már gólszerzésiek is mindkét oldalon. Novothny két nagy helyzetet is kihagyott, ezen túlmenően Poleksicnek akadt több dolga, mert a hazai kísérletek vagy elhaltak a jól dolgozó vendég védőfalon, vagy elkerülték a kaput, szemben azzal, hogy a csíkos mezben játszó piros-fehérek azért eltalálgatták a kaput. A hazai oldalon a kivételt Bényei bombája jelentette, ami az első félidő végén a jobb kapufának a belsejéről pattant ki.

A meccs érdekessége volt, hogy az első játékrészben a DVTK-kispad mellett állva kezdett Egervári Sándor, de nem sokkal később egy helycserés támadás után a magyar hangja Pisont István pályaedző lett, ugyanis a vendégek vezetőedzője legfeljebb feliratozva tudott volna tanácsokat adni a pályán lévőknek, ugyanis betegsége közepette a hangja is elment.

Száz fölé

A második játékrészben viszont a vendégultráknak megjött, mármint a hangjuk, így az első félidőbeli csendszórós produkció után időnként már meccshangulat is volt, nagyrészt azért, mert a kezdés után szépen lassan a lelátón 100 fő fölé hízott vendégtábor az elejétől nyomta. Ebben a lelátói csatában DVTK-győzelem született, elsősorban azért, mert többen voltak a vendégszektorban, mint amennyien hazai ultrák összeálltak. Hogy pontosan ki, hol, mennyien, az a számháborúban elveszett, leginkább akkor, amikor a lapunk által 800 fősre becsült össznézőszámról a rendező klub adatszolgáltatás gyanánt azt közölte, hogy 1477 fő, ami legalább olyan túlzás, mint azt állítani erről a meccsről, hogy jó színvonalú volt.

Nagy óvatossággal

Nem is lehetett az, mert mindkét csapat nagy óvatossággal játszott, elsősorban arra törekedett, hogy a védekezése jól működjön. A hátsó alakzatok közül a Diósgyőré tűnt stabilabbnak, főleg a második félidőben, amikor a Békéscsabának szinte értékelhető, góllal kecsegtető helyzete sem volt. Rejtély, hogy hol mivel akarták megnyerni azt a meccset a csabaiak, hogy miért nem volt kockázatvállalóbb a játékuk, mert az egy ponttal ők nem sokat érnek. A DVTK-nak valamivel többet, a tizenegy hónap után megismételt gól nélküli eredményével (2014. május 9.: Dunaújváros – Diósgyőr 0-0), ami elsősorban azért lett csak ilyen, mert az előre játékból és a pályáról úgy általában nagyon hiányzott Elek vezér.

- Berecz Csaba -

Jegyzőkönyv

Békéscsaba 1912 Előre – Diósgyőri VTK

0-0

Békéscsaba, 800 néző. V.: Bognár T. (Lémon, Horváth R.).

Békéscsaba 1912 Előre: Poleksic (7) – Bényei (6), Damjanovic (6), Vaskó (6), Fabio (6) – Spitzmüller (5) – Birtalan (4), Piermayr (5), Laczkó (5) – Punosevac (6), Calvente (5). Vezetőedző: Zoran Spisljak.

Diósgyőri VTK: Rados (6) – Okuka (6), Lipták (6), Tamás M. (6), Nemes (6) – Koman (6), Egerszegi (6) – Bacsa (5), Bognár I. (6), Barczi (4) – Novothny (5). Vezetőedző: Egervári Sándor.

Csere: Novothny helyett Grumic (5) a 60., Birtalan helyett Viczián (5) a 64., Barczi helyett Nikházi (-) a 75., Spitzmüller helyett Paukner (-) a 87., Bognár I. helyett Ternován (-) a 90. percben.

Sárga lap: Punosevac a 91., Piermayr a 92. percben.

Zoran Spisljak: – Elsősorban gratulálok a Diósgyőrnek. Magas szintű futballt mutattak be a csapatok, izgalmas mérkőzést játszva. A meccs folyamán többször is olyan szituációba kerültünk, amiből többet ki hozhattunk volna, de a kapufánknál is kifelé pattant a labda. Értékelnünk kell az egy pontot, mert egy erős csapat ellen játszottunk, erre a teljesítményünkre lehet építeni a továbbiakban.

Egervári Sándor: – Mind a két csapat győzelemre játszott, és a fegyelmezett védekezésünk ma az idegenbeli pontszerzést jelentette számunkra. Ma nem játszottunk olyan jól, mint az elmúlt hetekben, pontatlanabbak voltunk a támadóharmadban, így meg kellett elégednünk a döntetlenért járó egy ponttal.