Ismét a rangsor a középiskolai középpontban

Akt.:
Kijött az idei lista
Kijött az idei lista
Borsod-Abaúj-Zemplén – Válaszolt a HVG a középiskolai rangsorral kapcsolatos kérdéseinkre.

Hátrányba kerülnek a vidéki iskolák a középiskolák országos rangsorában, jelezték az Észak-Magyarországnak az elmúlt héten miskolci iskolaigazgatók. Akkor ugyanis arról írtunk, hogy a HVG középiskolai rangsorában a legjobb 100 között ott van a Herman Ottó, a Fényi Gyula Jezsuita és a Földes Ferenc Gimnázium is. Azonban nem azon a helyen, amit vártak volna. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a HVG szerint az iskolák felvételi eredményei attól függenek, hogy a diákok melyik egyetemre nyernek felvételt. A fővárosi egyetemek több pontot érnek, a vidékiek kevesebbet.

Melyik egyetemet?

– Miért tesznek különbséget egyetem és egyetem között? – kérdeztük Riba Istvántól, a HVG munkatársától.

Mint írta, „a HVG középiskolai rangsorában a felvételi mutató alapja a HVG Diploma felsőoktatási kiadvány hallgatói rangsora, s ez azt mutatja, hogy a legjobb hallgatók mely intézményeket választják, ami iránymutató lehet. Szempont lehet ugyanis a szülőknek a felsőoktatási intézmény közelsége mellett annak minősége is. Így az általunk készített felvételi rangsor azt is mutatja, hogy a minőségi oktatást nyújtó felsőoktatási intézményeket milyen arányban választották a középiskola tanulói. De ugyanígy egy lehetséges variáció a középiskolák felvételi átlagpontszámának használata is a rangsoroláshoz.”

Megjegyzendő, hogy az említett miskolci gimnáziumok vezetői azt tartanák igazságosnak, ha az iskolákat a diákok felvételi pontszámai alapján rangsorolnák, hiszen ez tükrözi a középiskolában folyó munkát, nem pedig az, hogy a tanulók melyik egyetemet választották.

„Alkalmatlanok”

A HVG-től azt is tudakoltuk, hogy miért nem számít a középiskolai rangsorban a diákok országos vagy nemzetközi versenyeken elért eredménye.

A válasz a következő: „Az országos tanulmányi versenyeken a középiskoláknak körülbelül a negyede ér el döntős helyezést. Ezek az iskolák rangsorolhatók a tanulmányi versenyeredményeik alapján, de ennek a rangsornak csak az eleje tekinthető statisztikai értelemben megalapozottnak. Azaz körülbelül 30-50 iskola rangsorolása lehetséges az országos tanulmányi versenyek összesített eredményei alapján, ami nem elegendő egy 100-as rangsor összeállításához. A nemzetközi versenyeken még kevesebb iskola szerepel eredményesen, így ezek az adatok alkalmatlanok rangsorolásra.”

Itt is meg kell jegyeznünk, hogy a nem HVG által készített, korábbi rangsorokban pluszpontot kaptak azok az intézmények, melyek országos vagy nemzetközi sikereket értek el. Hiszen ez az eredmény is az iskolában folyó munka színvonalát jelzi. Riba Istvánt felhívtuk telefonon is, és azt mondta, a jövőben megvizsgálják a rangsorkészítés szempontjait.

Forrás: Észak-Magyarország, Hegyi Erika


„Korrigálni kellene”

Egyik olvasónk is reagált a középiskolai rangsorokról szóló korábbi cikkünkre. Meglátása szerint egy iskola teljesítőképessége a diákok családi hátterétől és a megye vagy a régió GDP mutatóitól is függ. Ennek értelmében tehát a „HVG rangsorának adatait korrigálni kellene a régió, a megye egy főre eső, vásárlóerőn mért GDP összegének az EU 28 tagállamának adatait figyelembe vevő arányaival. A korrigáló tényező Közép-Magyarországi Régióban működő iskolák esetén 0,9096, az Észak-Magyarországi Régióban 2,5006” – írja.

Vitatják a Top 100-as oktatási rangsort: “ez így torz képet ad”

Miskolc – Ha a diákok fővárosi egyetemre mennek, jobb helyezést kap a középiskolájuk. tovább »