Internet: evolúció vagy revolúció?

Sokan és sokat panaszkodnak amiatt, hogy Magyarországon lassan terjed és drága az internet. Érdemes azonban közelebbről megvizsgálni, hogy a társadalmon belül mely csoportok viszik előre az internet „evolúcióját”, és kik azok, akik ez idáig kimaradtak a világháló jótékony hatásaiból.

Hazánkban 1991-ben jegyezték be az első domain-címet, az első internetes portál (az Internetto) 1995-ben kezdte meg működését, s egy évvel később indult el a kereskedelmi célú internet. Az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma 1999-ben lépte át első ízben az egymilliós határt, 2003-ban pedig már az otthoni internetezők voltak többségben a munkahelyi netezőkkel szemben. Újabb egy év kellett ahhoz, hogy a szélessávú internetezők száma elérje az 500 ezret.

Láthatjuk tehát, hogy a fejlődés üteme gyors, bár Európa fejlettebb államaihoz képest jelentős elmaradást mutat a hazai internet-ellátottság. 2004-ben Magyarországon a felnőtt lakosság 22 százaléka használta az internetet, míg Európán belül Svédországban volt a legmagasabb ez az arány 75 százalékkal (a világátlag 12,5 százalék). Az internetet használók aránya 2000-2004 között 124 százalékkal nőtt hazánkban, ami átlag fölöttinek nevezhető még a lakosság 50 százalék alatti ellátottsága mellett is. Ez a növekedési ütem ahhoz volt elegendő, hogy az elmúlt hat év során háromszorosára nőjön az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma országunkban. Míg 1999-ben a lakosságnak alig a tizede (9 százaléka) rendelkezett hozzáféréssel, 2004-re már 27 százalékra nőtt ez az arány.

Az alacsony internet-penetráció mellett egyaránt jellemző a piacra a férfiak és a fiatalok felülreprezentáltsága a felhasználók körében. Az ellátottság növekedésével azonban ez kiegyenlítődni látszik, az utóbbi hat évben ugyanis az internetezők korcsoport szerinti megoszlása fokozatosan a teljes népesség korösszetétele felé mozdult el (ez időszak alatt 9-ről 17 százalékosra nőtt például az 50 év feletti felhasználók aránya).

Ami az internet-hozzáféréssel rendelkezők végzettség szerinti megoszlását illeti, 1998 és 2005 között 30-ról 23 százalékra csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya (a főiskolát vagy egyetemet végzettek aránya a teljes népességen belül 11 százalék). Bár az internet továbbra is a „gazdagok sportja”, azaz a vagyonosabb társadalmi csoportok jellemzően felülreprezentáltak az internet-hozzáféréssel rendelkezők között, az adatok tendenciája azt mutatja, hogy arányuk a kevésbé vagyonos rétegek körében is egyre nő. A népesség legmódosabb egytizedének aránya a felhasználók között 35-ről 26 százalékra csökkent az elmúlt hat év során, bár a „felső 30 százalék” még mindig az internetezők több, mint 60 százalékát adja.

A kábelhálózatok fokozatos kiépülése és a jövedelmi arányok miatt az internet-eléréssel rendelkezők körében legnagyobb arányban továbbra is a nagyobb települések lakóit találjuk, bár az utóbbi hat évben ez az aránytalanság is csökkent: a kisebb városok aránya 21 százalékról 33 százalékra nőtt, míg Budapesté 33 százalékról 25 százalékra csökkent.

Az otthoni internet-előfizetések számának növekedésével egyidejűleg csökken az új előfizetést tervezők száma – 2004 első negyedéve és 2005 első negyedéve között mintegy 30 százalékkal csökkent az internet otthonra történő bevezetését fontolgatók száma. Ami az internetezés technikai adottságait illeti, az analóg vonalat használók csoportja még mindig a legnagyobb, de az ISDN, ADSL, kábeles és egyéb szélessávú szolgáltatások összességében már túlsúlyban vannak, s a továbbiakban e tendencia folytatódására lehet számítani.

Hazánkban a szakértők szerint az alacsonyabb technikai-társadalmi fejlettség – a viszonylag magas előfizetési díjak, a növekvő, bár még mindig alacsony számítógéppel való ellátottság, a korlátozott magyar tartalom és a hazai internetezők világhálóval szembeni bizonytalansága – miatt akadozik az internet elterjedése. Így aztán inkább lehetünk szemtanúi az internetes társadalom lassú „evolúciójának”, mint egy gyors „revolúciónak”.








hirdet�s