Ha gyerekekről van szó, akkor a föld alól is előteremti a szükséges pénzt

Akt.:
Egyre több gyerekünk tanul tovább szakgimnáziumban és gimnáziumban. Neves, miskolci gimnáziumokba is felveszik őket.
Egyre több gyerekünk tanul tovább szakgimnáziumban és gimnáziumban. Neves, miskolci gimnáziumokba is felveszik őket. - © Fotó: Ádám János
Megyaszó – A „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” elismerés életműdíját vehette át a megyaszói iskola igazgatója. Interjú: Vincze Szabolcs Bonis Bona életműdíjas iskolaigazgatóval.

Vincze Szabolcsnak nagy álma teljesült azzal, hogy az intézmény országosan is elismert iskola lett. Nemsokára egyetemi hallgatók tanulmányozzák majd itt, hogy milyen az iskolában folyó munka.

Mi vonzotta önt a hátrányos helyzetű gyerekekhez? Úgy tudom, a mostani iskolájában is sok a hátrányos helyzetű gyermek.

Az egyik ok, hogy nagyon szeretem a kihívásokat, a másik pedig, hogy nagyon szeretek segíteni. Nemcsak a gyerekeknek, hanem bárkinek. Tudom, hogy ezek a gyerekek szorulnak rá a legjobban a segítségünkre, és ha mi nem karoljuk fel őket, akkor senki. Úgy pedig menthetetlenül elkallódnak. A megyaszói iskolában valóban sok a hátrányos helyzetű gyermek, 75 százalék felett van az arányuk, de ennek ellenére büszkén mondhatom, hogy nagyon sok országos- és nemzetközi versenyt nyernek meg a diákjaink. Valószínűleg ezek az eredmények is közrejátszottak, hogy megkaptam a díjat.

Emlékszem arra a hírre 2015-ből, hogy a Megyaszói Mészáros Lőrinc Körzeti Általános Iskola csapata képviseli Magyarországot Firenzében a nemzetközi INVOLEN versenyen.

Miután az országos versenyt megnyertük, mi utazhattunk Olaszországba, Firenzébe. Ez hatalmas sikert jelentett számunkra, még győri iskolákat, középiskolákat is magunk mögé utasítottuk. A nemzetközi döntőben pedig a negyedik helyet szereztük meg. A verseny öt európai országra kiterjedő innovatív projekt volt, melynek célja a generációk közötti és a játék alapú tanulás elősegítése információ- és kommunikációtechnológiai eszközök használatával.

Hogyan tudnak ilyen kiváló eredményeket elérni?

Nagy hangsúlyt fektetünk a szakmaiságra. Célom, hogy az iskola pedagógusai minél képzettebbek legyenek, és büszke vagyok rájuk, mert mindannyian magas szaktudással rendelkeznek. Tehát ha a pedagógusok kiválóan végzik a munkájukat, akkor az eredmény is kiváló. Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy szeptembertől gyakorlóiskola leszünk. Országszerte 30 intézményt választottak ki, melyek a leendő pedagógusok számára mutatják majd meg, hogy milyen az iskolában folyó munka, és hogy milyen szakmai munkával lehet jó eredményeket elérni. A pályázat 2020-ig tart, utána pedig fogadjuk az egyetemi hallgatókat.

Milyen nevelési módszert alkalmaznak az iskolában?

A mi módszereink mindig a gyerekekhez igazodnak. Talán ez a titka, hogy ilyen sikeresek tudunk lenni. Azt a hátrányt, ami a gyerekeket szociális hátterük miatt éri, maximálisan igyekszünk kompenzálni. Két művészeti iskola működik az intézményünkben, a gyerekek zenét és táncot tanulhatnak, de lehetőségük van sportolni is.

Hogyan sikerül mindehhez megteremteni az anyagi hátteret? Több iskolában hallottam már, hogy kevés vagy nincs pénz például a gyerekek versenyeztetésére.

Én azt a fogalmat nem ismerem, hogy nincs. Amikor például megnyertük az INVOLEN verseny országos döntőjét, a nyeremény arra volt elég, hogy négy ember utazzon el Firenzébe. Én viszont előteremtettem egy busznyi ember szállására, étkezésére és utazására való pénzt, 1 millió 200 ezer forintot. Jó kapcsolatot ápolok a vállalkozókkal, akik nagyra becsülik mindazt az energiát és munkát, amit az oktatásba és nevelésbe fektetünk. Nálunk soha nem volt olyan gond, hogy nincs papír vagy nincs kréta. Rengeteget pályázunk, évente négyet-ötöt adunk be. Viccesen azt szoktam mondani, hogy mi a hátrányból próbálunk meg előnyt kovácsolni. Ezt úgy értem, hogy mivel mi hátrányos helyzetű térségben és iskolában dolgozunk, ezért sok pályázat beadására van lehetőségünk. Aki látja az iskolánkat, nagyon elcsodálkozik. Mert gyakran jönnek hozzánk vendégek a fővárosból és külföldről is. A pályázatoknak köszönhetően nemcsak az iskolánk kinézete tetszetős, de a felszereltsége is kiváló. Van 11 interaktív táblánk, 85 tanulói laptopunk, több mint 200 asztali számítógépünk és 2 számítástechnika szaktantermünk. Tehát a digitális eszközeink is megvannak ahhoz, hogy kiemelkedő eredményeket érjünk el.

De azért az mégsem normális, hogy a vállalkozóktól kell összeszedni a pénzt a versenyekre.

Véleményem szerint ebben nincs semmi hiba. Ha belegondolunk egy kicsit, akkor a helyi vállalkozóknak a mi gyermekeink lehetnek a munkavállalói. Ha most segítik őket, az tulajdonképpen nem más. mint hosszú távú befektetés. És ez az érv meghallgatásra talál. A Szerencsi Tankerületi Központ igazgatója, Szabó Árpád is mindent megtesz annak érdekében, hogy az iskola semmiben ne szenvedjen hiányt.

A sok-sok munkának és programnak látszik-e olyan értelemben az eredménye, hogy amikor kikerülnek az iskolából a diákok, megállják a helyüket?

Igen, most már látszik, de korábban nem volt ilyen jó a helyzet. Az elmúlt 5 év adatai szerint tanulóink 70 százaléka megállja a helyét a középiskolákban. Egyre több gyerekünk tanul tovább szakgimnáziumban és gimnáziumban. Neves, miskolci gimnáziumokba is felveszik őket. Amikor 2009-ben igazgató lettem, akkor nekem az volt az egyik fő célkitűzésen, hogy a megyaszói iskola jó hírű iskola legyen. De mára talán túl is szárnyaltam. Többek között benne vagyunk a Hipersuli programban. Ez a program a digitális világ segítségével támogatja a gyerekek tanulását és készségfejlesztését, valamint a pedagógusok munkáját. Tavaly kért föl bennünket az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy adjunk be egy UNESCO-s pályázatot. Ebben leírtuk, hogy mi milyen jó gyakorlatokat alkalmazunk az iskolánkban. A világ minden tájáról 100 pályázat érkezett, ebből hatot választottak ki, hogy megjelentessék egy kiadványban. A mi pályázatunk is közöttük van. A tudást így is, úgy is át kell adni a gyermekeinknek, de mi olyan eszközökkel próbáljuk meg ezt, amelyek közel állnak hozzájuk. Úgy vettük észre, hogy ez igen hatékony. A gyerekek szívesen fogadják, ha az órán van valamilyen interaktív, táblás feladat vagy táblagépes játék. Ezek az eszközök rendkívül megkönnyítik az információ átadását és a motivációban is nagy szerepük van.

Az iskola honlapján látom, hogy a Boldog Iskola programban is benne vannak.

Két éve vagyunk Boldog Iskola. Jelenleg két osztályunk működik ebben a rendszerben, de jövő évben már öt osztályt szeretnénk bevonni. Akkor pályázhatunk az Örökös Boldog Iskola címre.

Történtek az iskolában nagy felfedezések?

Volt egy diákunk, aki kiválóan focizott. Most a DVTK-ban rúgja a labdát, és ugyanaz a menedzsere, aki Dzsudzsák Balázsnak. Ez óriási dolog a foci terén. Van olyan gyerekünk is, aki úgy jött be első osztályba, hogy nem akart megszólalni. Próbáltuk kikutatni, hogy miben lehet jó. Kiderült, a matematika az erőssége. Elkezdtük fejleszteni, és ötödik osztályban megnyerte az országos Pangea matematikaversenyt, ahol több mint 6000 kortársa indult. Az európai mezőnyben középmezőnyben végzett, 108. lett, és 162-es IQ-ja van. Ha annak idején lemondunk róla, nem derül ki, miben tehetséges. Most már hetedikes, és Miskolcra jár a Bagdy Emőke, által vezetett tehetséggondozó csoportba.

Mennyi a napi munkaideje?

Napi 24 óra. Azt szoktam mondani, hogyha egy kicsit ki akarok kapcsolódni, bemegyek valamelyik osztályba tanítani. Mert az időm nagy részét a papírmunka és egyéb szervezési feladatok teszik ki.

Hogyan fogadja a tantestület az ön temperamentumát?

Tudják, hogy nálam kicsit gyors a tempó, de azt gondolom, hogy ez a jó út. Tudom, időnként nem könnyű velem lépést tartani, de sokan belátják, hogy a cél, amiért dolgozunk, az fontos. Büszkén elmondhatom, hogy a tantestület döntő többségével nagyon jól együtt tudunk dolgozni. Én nem szeretek senki után kullogni, szeretek az élen járni. Az igazgató azért ül a székében, hogy használja a fejét. Találjon ki olyasmit, ami a gyerekek és a pedagógusok javát szolgálja!

A gyerekek kezdeményezései is megvalósulhatnak az iskolában?

Igen, erre van is egy kedves történetem. Tavaly az iskola udvarán mentem át az egyik épületből a másikba. A negyedikesek odarohantak hozzám, megöleltek és azt mondták, „igazgató bácsi, szeretnénk iskolaújságot írni”. Hát gyerekek, akkor csináljunk iskolaújságot, mondtam nekik. És lett. Aztán megkérdeztem, mit szólnának hozzá, ha iskolarádió is lenne. Csodálkoztak. Tudjátok, olyan, hogy ti beszélnétek a mikrofonba, és elmondanátok az eseményeket. „Hát lehet?” – lelkesedtek. 700 ezer forintos hangrendszert építettünk ki, de nem számoltam a pénzt. Ha a gyerekeknek valamivel örömet tudok szerezni, akkor a pénz nem számít, akárhonnan is előteremtem.

Úgy tudom, nem akármilyen testvériskolájuk van.

Ez valóban így van. Feladtunk egy hirdetést, hogy testvériskolát keresünk, és Új-Zélandról, Aucklandből, a Cross Campus jelentkezett. Már két éve tartjuk a kapcsolatot. A nagy időeltolódás miatt vagy nekik, vagy nekünk kell éjszaka bemenni az iskolába, hogy skype-olni tudjunk. A munkanyelv az angol, a gyerekeknek azóta Facebook-ismerőseik vannak a testvériskolából, és kiválóan tudják gyakorolni a kommunikációt angolul.

Kicsit nézzünk túl a megyaszói iskola falain! Sok intézményben szinte reménytelen feladatnak tartják a hátrányos helyzetű gyerekek sikeres oktatását. Mire lenne szükség, hogy ez megváltozzon?

A pedagógusszemléletnek kellene változnia. Mert a módszerek, adottak, az eszközök adottak, a megfelelő hozzáállás kell, és a nevelés-oktatás kiválóan működik.

Sok mindent említett, amire büszke lehet. De mire a legbüszkébb?

Ezen egy kicsit gondolkodnom kell… Talán arra, hogy az álmom teljesült. Az álmom pedig az volt, hogy a megyaszói iskola jó nevű iskola legyen, olyan, mint 20 évvel ezelőtt Goda József igazgató úr idejében. A középiskolák már tudják, hogy ha megyaszói gyerek megy hozzájuk, akkor vele nem lesz semmi gond. Álmom az is, hogy szeretnék majd nyugdíjas lenni. Bár addig még van 15 év, de azért mondom ezt, mert tavaly áprilisban kaptam egy nagyon súlyos stroke-ot. Egy évig küzdöttem, hogy tudjak járni és beszélni. Nem tökéletes még, de hál’ Istennek nagyon makacs ember vagyok, jó értelemben. Szóval szeretném, ha legalább ilyen állapotban mehetnék majd nyugdíjba.

Hegyi Erika


Névjegy: Vincze Szabolcs

Született: Szerencs, 1969

Tanulmányok: Egri Egyetem pedagógia szak, Debreceni Egyetem pszichológia szak, Műszaki Egyetem közoktatás-vezető mesterpedagógus

Munkahelyek, foglalkozások: Megyaszói Gyermekotthon (1987-1997), Mészáros Lőrinc Körzeti Általános Iskola(1997-napjainkig)

Elismerések, kitüntetések: Génius Apáczai Díj ezüst minősítése 2011., Zemlényi Zoltán intézményvezetői díj 2017, Bonis-Bona életműdíj 2018

Szabadidő: Olvasás, kirándulás

Család: nős, 2 gyermek boldog édesapja