Innen nem akarnak ellógni

Hejőkeresztúr – Nem csoda, hanem új módszerek, kemény munka és a gyerekek iránti tisztelet.

Csodaiskolaként is emlegetik országszerte a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskolát. Pedig az igazgató, Kovácsné dr. Nagy Emese szerint nincs itt semmi csoda. Annyi történt csak, hogy tíz évvel ezelőtt rátalált egy Amerikában kitalált és kipróbált oktatási-nevelési módszerre, és ezt sikeresen alkalmazzák. Olyannyira, hogy az iskolából soha egyik gyerek sem akar ellógni, az igazolatlan hiányzások száma nulla. A továbbtanulási arány viszont 100 százalék, érettségit adó középiskolába a gyerekek 70 százaléka nyer felvételt. Pedig itt is, mint majd’ minden kistelepülésen, a diákok hármnegyede hátrányos helyzetű, akiknek szülei legfeljebb a 8 általánost végezték el. Azt még meg kell jegyeznünk, hogy az intézmény a Nemzeti Tankönyvkiadó mintaiskolája, a Miskolci Egyetem bázisiskolája, és itt egymásnak adják a kilincset a különböző nevelési delegációk.

Átültették a módszert

Kovácsné dr. Nagy Emese, amikor úgy döntött, hogy felhagy az agrármérnökséggel és pedagógus lesz, pár év tanárság után látta, hogy valamilyen reformra van szükség az osztályteremben. A hátrányos helyzetű gyerekek érdeklődése ugyanis nem egyezik a tantervi követelményekkel. Az interneten keresgélve rá is talált a San Franciscó-i Stanford Egyetem nevelési módszerére, melyet ott a spanyol ajkú gyerekek integrálására, délutáni szabadidős foglalkoztatására találtak ki. Az igazgató felvette a kapcsolatot az egyetem professzorával, és átültették a módszert a magyar tanítási órákra. Kezdetben csak néhány pedagógus alkalmazta az úgynevezett komplex instrukciós programot, majd az iskola minden nevelője megtanulta, hiszen látták, van eredmény.

Szocializálódjanak is

És a reform lényege? Az igazgató úgy fogalmazott, a lényeg, hogy a gyerekek, miközben értelmi képességüket fejlesztjük, szocializálódjanak is. Ezért a tanórák egyötödében csoportmunkát alkalmaznak a pedagógusok, a többi órán pedig differenciált fejlesztés folyik. De nem a tanár skatulyázza be a gyerekeket, hanem csak szinteket ajánl föl a diákoknak, akik választanak a különböző feladatok közül. Az értelmi képességek nagy fejlesztői a különböző táblajátékok. Az iskolának 500 féle van, közülük 25-30 játékot alkalmaznak matematikaóra keretében is. És ehhez kapcsolódik a módszer egy újabb eleme, a versenyeztetés. A gyerekek táblajátékszakkörre járnak délutánonként, majd megyei és országos versenyeken diadalmaskodnak. Téramőbában például, még soha senki nem győzte le őket.

ÉM-HE


Kemény munka áll mögötte

A módszer sikeréhez az is hozzátartozik, hogy az iskola életébe a szülőket is bevonják. Az úgynevezett generációs programon belül a szülők bejöttek az iskolába, és ki mihez értett (volt aki a takarításhoz, más a kosárfonáshoz), arról mesélt a gyerekeknek, Így a szülők közel kerültek az iskolához, belátták, hogy gyermekük biztonságban van itt. A sikerhez persze az is hozzátartozik, hogy a pedagógusok időt és fáradságot nem sajnálva kiválóan elsajátították a módszert, ehhez legalább két év kemény munkája kellett. És még valami. A szülő érzi, hogy gyermeke fontos a pedagógusoknak. Mert ha nem megy a gyerek iskolába reggel, az igazgató kocsiba ül, és megnézi, mi van vele.

 



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdet�s