Illegális bevándorlás – Németországban kétharmadával csökkent a menedékkérők száma egy hónap alatt

Berlin – Németországban 20 608 menedékkérőt regisztráltak márciusban a februári 61 428 után, a kétharmados csökkenés igen jelentős mértékben a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárásának tulajdonítható – mondta a német szövetségi belügyminiszter pénteken Berlinben.

Thomas de Maiziere kiemelte: a német kormány ugyan bírálta a nyugat-balkáni útvonal lezárását, de “ez a vita véget ért”, mert az EU-Törökország megállapodás megkötésével sikerült elérni egy “európai megoldást”.
Az egyoldalú intézkedések helyére lépő új megoldás révén véget ér a “menekültek továbbterelése”, és az EU a közösség egyetlen tagját sem hagyja magára. Továbbá erősödik az uniós külső határ védelme, és a Görögországba illegálisan átkelő embereket visszaküldik Törökországba, ugyanakkor az EU legális lehetőséget teremt menekültek humanitárius befogadására.

Ez az öt tényező együtt az érkezők számának rövid távú csökkenése helyett hosszú távú és fenntartható csökkenéshez vezet – hangsúlyozta a miniszter.

A januári bő 90 ezerrel együtt az év első három hónapjában 181 405 menedékkérő érkezését rögzítették a tartományok közötti elosztásukat szolgáló EASY rendszerbe, amely azonban egy sor ok miatt nem ad pontos képet a menekülthullám alakulásáról. Az anonim – személyes adatokat nem tartalmazó – rendszer például nem alkalmas annak számbavételére, hogy az érkezők közül mennyien utaznak rögtön tovább, hogy más országban nyújtsanak be menedékjogi kérelmet. Az EASY adatai és a Németországban valóban menedékjogi kérelmet benyújtók száma között akár 15-20 százalékos eltérés is lehet – mondta Thomas de Maiziere.

Pontosabb kép bontakozik ki a határigazgatást végző szövetségi rendőrség adataiból, amelyek szerint márciusban alig 5 ezer menedékkérő lépett be az országba, az év eleje óta pedig 107 500. Az utóbbi hetekben a napi átlag 200 alatt volt – mondta a belügyminiszter.

A várható folyamatokról szólva hangsúlyozta, hogy még nem lehet komolyan vehető előrejelzést készíteni, főleg azért, mert nem tudni, hogy milyen eredményekre vezet az EU-Törökország megállapodás végrehajtása, és kialakulnak-e új migrációs útvonalak. Elsősorban a Líbia-Olaszország útvonal érdemel figyelmet – jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi gazdasági és fejlesztési együttműködésért felelős tárca vezetője, Gerd Müller egy pénteki nyilatkozata szerint csak Líbiában 100-200 ezer ember várakozik arra, hogy a Földközi-tengeren átkelhessen Európába, elmondta, hogy túlnyomórészt afrikaiakról van szó, és nem tapasztalható, hogy szíriai menekültek nagyobb számban kitérnek Líbia felé.

Kiemelte, hogy az észak-afrikai államokkal hasonló uniós szintű megállapodásokra lehet szükség, mint az EU-Törökország egyezmény, és eredményesek lehetnek a nemzeti szinten tett lépések – az elutasított menedékkérők könnyített visszafogadásáról Algériával, Tunéziával és Marokkóval kötött megállapodások – is. Ezt mutatja, hogy csütörtökön egy chartergéppel hazaszállították az elutasított tunéziai menedékkérők első, 24 fős csoportját.

Valamennyi országot együttvéve január-februárban 4500 embert toloncoltak ki, ami a duplája az egy évvel korábbinak, és februárban további 5 ezren önként távoztak, ami csaknem négyszeres emelkedés az egy évvel korábbi 1300-hoz képest.

A benyújtott menedékjogi kérelmek száma jelentősen meghaladja az érkezők számát: márciusban 59 975 kérelmet adtak be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF). Ez azonban csak látszólagos ellentmondás, valójában azt jelzi, hogy a BAMF kezdi ledolgozni az ügyhátralékot – tette hozzá Thomas de Maiziere.

Frank-Jürgen Weise, a BAMF vezetője a hivatalt felügyelő miniszterrel közösen tartott tájékoztatón elmondta, hogy az újonnan érkezőket egyenesen az új típusú regisztrációs központokba szállítják, ahol az idegenrendészeti biztonsági ellenőrzéstől az egészségügyi vizsgálatig az összes hivatalos procedúrán átesnek, majd a BAMF képviseleténél beadhatják menedékjogi kérelmüket, amelyekről az esetek többségében egy héten belül döntenek.

Ugyanakkor a feldolgozatlan kérelmek száma még mindig nagyjából 400 ezer körül van, és több százezren várakoznak arra, hogy benyújthassák kérelmüket. Várhatóan az idén őszre érik el azt az állapotot, hogy a tavaly érkezettek közül már mindenki beadta kérelmét a BAMF-hoz, így azt is csak majd akkor lehet megmondani, hogy 2015-ben pontosan mennyi menedékkérő érkezett az országba – mondta.

Bálint Marcell – MTI








hirdetés