2015.10.01. 18:40

„Ez egy verbális darab…”

Miskolc - Elgondolkodtató abszurditások sora – így jellemezte A nagy Romulust a rendező.

A formálódóban lévő Dürrenmatt-előadás, A nagy Romulus sajtótájékoztatóján a rendezője, Keszég László fontosnak tartotta kiemelni, hogy a később naggyá lett svájci drámaíró ezt a művét pályája elején, 27 évesen írta. Ilyen fiatalon látta meg, milyen abszurd is tud lenni az élet, aminek egyik abszurditását az adja, hogy születésünkkor nem egyenlő eséllyel indulunk az életbe, életünk végén azonban ugyanazon eséllyel indulunk a halálba. Fejtegetése során kitért arra: a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait kutató darabban a mai életünkkel van ugyan áthallás, ennek véletlenül sincs köze a direkt politizáláshoz. „Ez egy verbális darab, gazdag nyelvezettel működő komédia” – határozta meg közelebbről a műfaját Keszég László: Elárulta, épp ennek alapján kissé tart attól, hogy nem túl finom-e a nyelvezete a mai világunkban, amelyet a nyelv totális romlása jellemez.

A darab női főszereplője, Nádasi Erika megosztotta: pályája során egyre inkább olyan feladatok kerülnek elé, amelyek egyre távolabb állnak személyiségétől. „Ez a nő, vagyis a császár felesége egy felkapaszkodott, külsőségeknek élő, összefüggésekben nem gondolkodó, voltaképp buta nő, vagyis csupa olyan tulajdonságok jellemzik, amelyeket ő saját magától mindig távol szeretett volna tartani. A művésznő maga is kíváncsian figyeli, miként fejlődik a próbák során egyre olyanabbá, mint ahogy azt a szerepe és a rendező megkívánja. Ezenfelül imponál számára, hogy egy fiatalember anno, máig érvényes összefüggéseket fedezett fel: úgymond letette a tyúkszarba a politikát, s megmutatta, hogy a politikusok sem tudnak többet, mint mi, csak úgy tesznek, mintha…

A császárt alakító Fandl Ferenc azt emelte ki: a darab 24 óra leforgása alatt játszódik, ez időn belül történnek meg azon érzelmi változások Romulusban, amelyek egyébként hosszú távon alakulnak ki. „A mondanivaló a szövegben rejlik” – jegyezte meg.

ÉM-SzK