Illegális bevándorlás – Lázár: a kvótaper tétje a magyar államiság és szuverenitás

Budapest, 2017. május 11. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. május 11-én. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő.
Budapest, 2017. május 11. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. május 11-én. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő. - © MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Budapest – Lázár János szerint ha a magyar parlamenttől, kormánytól és az emberektől megvonják a jogot, hogy meghatározhassák, az ország területén ki él, ki tartózkodhat, azzal a magyar államiság és szuverenitás alapjai kerülnek veszélybe, vagyis ez a kvótaper tétje.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten elmondta: Magyarország álláspontja szerint a kvóta helytelen dolog, sikertelen ügy, a gondok megoldására a helyes válasz nem a kvóták bevezetése, ezért “semmilyen kvótát nem fogadunk el”. Magyarország nem migránsok támogatására akarja költeni az adófizetők pénzét, hanem a magyar családok, fiatalok támogatására – közölte.

Hangsúlyozta: Magyarország vitatja azt az eljárást, hogy az Európai Bizottság felülírja az Európai Tanács döntését, amely szerint a befogadás csak önkéntes lehet, vagyis amelyik tagállam nem akarja, arra ne lehessen migránsok befogadását kényszeríteni. Ugyanakkor “Dávid és Góliát harca zajlik”, a küzdelemben csak a visegrádi és a közép-európai országokra számíthatunk – mondta.

Lázár János fontos lépésnek nevezte, hogy elkészült a 155 kilométeres második kerítés a déli határon, ez 4,8 milliárd forintba került. Ezzel teljessé vált a határ védelme; a jogi határzár és a kerítés teljes védelmet jelent az országnak, garantálható, hogy Magyarországon nem mozoghatnak szabadon a migránsok, és illegálisan nem léphet senki az ország területére – mutatott rá.

Kifejtette: Magyarország nem tudja érvényesíteni a szisztematikus határellenőrzést, mert az többórás várakozáshoz vezethet.

Elmondta, idén, május 9-éig az illegális határátlépések száma 185 volt, a 2017-ben menedékkérelmet benyújtók száma pedig 1578. Úgy összegzett: az embercsempészek és a bevándorlók is elkerülik Magyarországot; ma Európa legbiztonságosabb országának számítunk.

A kormány álláspontja szerint azonban fel kell készülni egy migrációs válsághelyzetre, az illegális bevándorlás erősödésére. Nagy konszenzus van a társadalomban arról, hogy Magyarország ne fogadjon be, ne hívjon be migránsokat, hanem a magyar fiatalokat támogassa – jelentette ki.

A miniszter arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultációt érő kritikák a demokrácia lényegét nem értő álláspontok, hiszen a konzultációban a demokrácia teljesedhet ki. Kiemelte: a kormányzás helyes módja, ha két választás között is kikérik az emberek véleményét egy-egy fontos ügyben. A nemzeti konzultációra még soha ennyi ember nem válaszolt, mint most, eddig 1,276 millió ember mondta el véleményét, ami “példátlan véleménynyilvánítást” jelent – mondta.

Közölte: a kormány köszöni a segítséget a nemzeti konzultációban részt vevőknek, mert egyedül nem tudja megállítani Brüsszelt, csak akkor tud hatékonyan fellépni, ha a választópolgárok folyamatosan segítik ebben.

Kitért arra, az Európai Bizottság állításokat fogalmaz meg a nemzeti konzultációval kapcsolatban, amelyet félrevezetőnek tart. Kérdés az, hogy az uniós testület vagy a magyar kormány vezeti-e félre az embereket – firtatta. Elmondta, túlzásnak tartja, hogy a kormány 1,3 millió embert félre tudna vezetni.

Lázár János szerint a bizottság azzal próbálja “a magyar választókat butítani”, hogy az energiaár-liberalizáció jót fog tenni Magyarországnak. Hozzátette: ezzel ellentétes a magyar fogyasztók tapasztalata, hiszen húsz éven keresztül a liberalizált piacon felfelé mentek az árak. Helyes, ha a magyar kormány azért küzd, hogy legyen joga a gáz és az áram árának befolyásolására – közölte.

A konzultáció kvótával kapcsolatos kérdéséről azt mondta, a kötelező kvóta meghívó a bevándorlóknak. Szerinte a következő egy évben ez lesz a legnagyobb és legnehezebben áthidalható vita a magyar kormány és a bizottság között.

A miniszter kitért rá: a minap egy uniós fejlesztési dokumentum szövegébe is beletették, hogy az EU jövője azon múlik, hogy mennyi migráns jön ide, de Magyarország szerint minél kevesebbre van szükség, annál jobb, ezért vétót emelt a dokumentum ellen. A jövőben is, amikor az EU azzal próbálkozik, hogy különböző dokumentumokban legitimálják a bevándorlást, Magyarország fellép ellene – közölte.

Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok azt kéri: az európai NATO-tagállamok költsenek többet a védelemre és hajtsanak végre fejlesztéseket. Magyarország a NATO-kötelezettségeinek úgy tud eleget tenni, ha növeli a védelmi kiadásait és fejlesztésekbe kezd – jelentette ki. Úgy vélte, elsősorban szállítógépekre van szükség.

A miniszter kapott kérdést a norvég alapról is. Minden civil szervezet férjen hozzá támogatáshoz, és a svájci megállapodás legyen a minta – határozta meg a kormány álláspontját az alap következő támogatási ciklusára. Jelezte, tavaly november óta nem volt tárgyalás, két hét múlva azonban Budapestre érkezik a norvég tárgyalópartner. Lázár János szerint nem arról van vita, hogy Norvégia ad-e pénzt, hanem arról, hogy miként.

“Ha a norvég kormány izmozni akar 65 milliárd forint kapcsán, arra is van lehetősége, a magyar GDP 40 ezer milliárd” – közölte, jelezve: a magyar kompromisszumkészségnek is megvannak a határai. Hozzátette: a norvég kormány kérésére sem fognak változtatni a civiltörvény módosításán, amelyet nem a kormány, hanem képviselők nyújtottak be. Az elvi kérdés, hogy az EU-ban az egyesülési jog hatálya alá tartozó kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak – mondta.

A miniszter kiállt amellett, hogy a külföldről finanszírozott szervezeteknek átláthatóvá kell válniuk, és hogy az a jó, ha a magyar parlament mondja meg, mennyi legyen az adó, a munkahelyteremtő támogatás Magyarországon.

– MTI –








hirdet�s