Illegális bevándorlás – Az Egyiptomban tengődő szír menekültek keresik az utat Európába jutott családtagjaikhoz

Kairó – A legtöbb Egyiptomban hátramaradt szír menekült mostanra úgy döntött, hogy Európába jutott családtagjai után indul. Aki nem képes az embercsempészek által koordinált veszélyes és költséges útra, az csak a családegyesítésben reménykedhet.

Az Alexandriától nyugatra fekvő el-Adzsami nevű előváros néhány utcája az Egyiptomba kényszerült szíriaiak egyik gyűjtőtégelyeként vált ismertté, időközben azonban a tengerparti panelnegyed legtöbb lakója valahol Európában jár.
Az egyiptomi társadalom peremén teljes kilátástalanságban tengődő emberek közül sokan évek után szánják rá magukat az útra, mivel lassan mindenki letett arról, hogy belátható időn belül visszatér Szíriába.

Az említett negyed egyik magasföldszinti lakásában a minap néhány idősebb férfi latolgatta lehetőségeit. A házigazda, Abu Nemr, 2013-ban hagyta el örökre a Golán-fennsík szíriai oldalán álló házát családja egy részével, egy szál pizsamában. A házat hajnali öt órakor vették tűz alá a kormányhoz hű helyi milíciák.

A valaha számos éttermet üzemeltető, jómódú férfi most hetedmagával él két kis szobában a szír közösség alamizsnáiból és a Caritas segélyszervezet biztosította havi 300 dollárból (86,5 ezer forint), amelynek körülbelül egyharmada gyógyszerekre megy el.

Abu Nemr a lélegzéssel küszködve mutatta mobiltelefonján kiégett házának maradványait. A falon másfél méteres, gránát ütötte lyuk volt látható. “Ezt a videót az egyik hátramaradt vejem csinálta. Azóta megölték őt is, és két másik vejemet is” – mesélte.

Története ecsetelése közben a hasát tartó gumiövet lehúzva mutatta a testén áthaladt lövedékek nyomát, majd az arccsontjába fúródott egyik golyó körvonalaira hívta fel a figyelmet.

Abu Nemrnek 15 gyereke és két felesége van. Egyik felesége és három gyereke Egyiptomból a tengeren át, három fia Törökországon keresztül jutott Európába. Az egyik fiúnak azonban röviddel később vissza kellett térnie Damaszkusz déli peremén maradt anyja és három nővére védelmére, miután utóbbiak özvegyekké váltak.

“Már semmi másra nem tudok gondolni, csak arra, hogy még egyszer az életben az összes gyerekemmel egy asztalnál akarok ülni” – mondta a hatvan felé járó, megrokkant férfi.

Abu Nemr a kairói német nagykövetségen járt, ahol a családegyesítés lehetőségeiről érdeklődött. Letörten mesélte vendégeinek, hogy, mint megtudta, ezen az úton csak ő és kisfia mehetne Németországba, vele élő négy, 18 év fölötti lányát és tolókocsis anyját viszont hátra kellene hagynia. Az ügymenethez szükséges papírokat ráadásul a bejrúti német külképviseleten kellene hitelesítenie 1300 dollárért.

“Kihez forduljak most? Ki az, aki egyáltalán kíváncsi a mondandómra?” – szegezte a kérdést a besötétített, cigarettafüstös szobában gubbasztó férfiaknak.

A két sarokkal arrébb lakó Abu Záher szerencsésebb helyzetben van, mivel már csak felesége és 18 év alatti lánya maradt Egyiptomban, akik az érvényben lévő szabály alapján jogosultak a családegyesítésre. Három másik gyereke és akkor féléves unokája egy hónappal Mohamed Murszi iszlamista elnök 2013 júliusi elmozdítása után hajóra szálltak.

Az említett dátum sorsdöntő változást hozott az észak-afrikai országban addig szívesen látott szírek életében. A hatalomváltást egy agresszív sajtókampány kísérte, amelyben a szír menekülteket a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség támogatóinak nevezték. Öt nappal később bevezették a szíriaiakra vonatkozó vízumkötelességet, ami miatt azóta a legtöbben már Egyiptomba is csempészútvonalakon, leginkább Szudánon keresztül érkeznek.

Abu Záher fiát, unokáját és két lányát az embercsempészek az éjszaka közepén szállították a Nílus-delta keleti partvidékén fekvő Damietta városába, ahonnan egy gumicsónakra szálltak 150 emberrel együtt. A nyílt tengeren további 150 ember szállt a zsúfolt lélekvesztőbe, később pedig mindenkit átszállítottak egy nagyobb hajóra.

“A lányokért az eladott ékszerekből fizettünk, a fiamat hat hónapos kisfiával együtt ingyen vitték el, mert a feleségem beszervezett melléjük 12 utast. Hála istennek négy nap alatt az olasz partokhoz értek, és az ottani parti őrség kimentette a magára hagyott hajót. Mások 12 napig hánykolódtak a tengeren” – mesélte a volt távközlési alkalmazott, aki annak idején hallani sem akart az útról, de végül engednie kellett eltökélt fiának.

Az alexandriai székhelyű Egyiptomi Iniciatíva az Emberi Jogokért (EIPR) nevű szervezet egyik jogásza szerint több mint 2000 családegyesítési kérelmet nyújtottak be a kairói német nagykövetségen.

“Emellett sokan indulnak el a csempészútvonalakon is, és bár a nyár óta innen is többen mennek Törökország felé, a határellenőrzések szigorítása miatt valószínűleg vissza fog terelődni a menekültfolyam a jóval veszélyesebb Földközi-tengerre” – mondta az MTI-nek Mohamed el-Kásef.

Kairó szerint a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta 400 ezren menekültek Egyiptomba. Az ENSZ menekültügyi szerve jelenleg több mint 120 ezer bejegyzett szíriai menekültről tud. Kásef szerint az északi partvidéken most közel 500 menekültet – ebből 112 szíriait – tartanak őrizetben illegális határátlépés kísérlete miatt.

“A legtöbb esetben maguk az emberrablók riasztják a parti őrséget. Három nap alatt négy-öt csónaknyi embert szállítanak egy, a nyílt tengeren cirkáló nagyobb hajóra, amelynek van engedélye a nemzetközi vizeken való halászásra, vagy közlekedésre. Az utolsó csónakot rendszerint feláldozzák, hogy eltereljék a figyelmet a nagyobb hajóról” – magyarázta a fiatal jogász.

– MTI –








hirdetés