„Igyekeztem mindent magamba szívni abból, amit a tagozat tudott adni…”

Akt.:
Kiss Kata: A drámatagozaton összetett személyiségfejlesztés zajlik, ez egy komplex oktatási program
Kiss Kata: A drámatagozaton összetett személyiségfejlesztés zajlik, ez egy komplex oktatási program
Miskolc – Kerek évforduló előtt áll a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium irodalom-dráma tagozatos képzése. Interjú: Kiss Katával, a Kiss Kata Zenekar énekesével.

Évekkel ezelőtt az Észak-Magyarország által indított Sajtó és Tanulás (SÉTA) program is részese lehetett a gimnázium irodalom-dráma tagozatos képzésének. Számos tehetséges diák vállalta, hogy a színpad mellett az újságban is megmutatja magát, illetve gondolatait.

Voltak, akik később – talán egy kicsit miattunk is – a médiában maradtak, de persze szép számmal választották a színházat is. Mindez arról jutott eszembe, hogy a Zrínyi Ilona Gimnázium irodalom-dráma tagozata jövőre ünnepli 20. évfordulóját, de már az idén elkezdtek készülni a jubileumra. Lapunknak Kiss Kata, a Kiss Kata Zenekar énekese mesélt a tagozatról, ahova ő is járt. Ráadásul ő szervezi az évfordulóval kapcsolatos eseményeket is.

Bennem volt az önmagam felmutatásának a vágya.

Hogyan kezdődött, miért választottad annak idején ezt a képzést?

Kiss Kata: Amikor nyolcadikos voltam és döntenem kellett, hogy milyen irányba szeretnék továbbtanulni, épp abban az évben indították először a tagozatot. Nagyon sokat készültem, mert nagyon akartam, hogy felvegyenek, számomra nem volt más alternatíva. 14 éves koromra pontosan tudtam, hogy művészpályát fogok választani, és erre a Zrínyiben töltött négy év csak ráerősített. A drámatagozaton összetett személyiségfejlesztés zajlik, ez egy komplex oktatási program, ami legfőképpen a képességfejlesztésről, műveltségátadásról, közösségteremtésről, csapatmunkáról szól. Elsődlegesen embereket képeznek az életre, akik szinte minden területen tudják kamatoztatni azt a tudást, amit a drámatagozaton kapnak. Akár színész, énekes, zenész, táncos, médiaszakember, pedagógus, orvos válik azokból az emberekből, akik itt tanultak, biztos, hogy abba a közösségi életbe, ahova bekerülnek a szakmájuk kapcsán, jól tudják szolgálni az adott közösséget.

Mi a terved az évforduló kapcsán?

Kiss Kata: A tagozat fennállásának 20. évfordulójára egy olyan könyvet szeretnénk megjelentetni, amelyben az olvasó átfogó képet kaphat azokról, akik a tagozaton végeztek és sikeres művészek lettek, és olyanokról, akik a hétköznapi hivatásukban váltak sikeres emberekké, a Zrínyi Ilona Gimnázium drámatagozatának köszönhetően.

Mint említetted is, nem mindenki lett művész, vannak, akik civil szakmát választottak. Számukra miben lehetett fontos ez a szak?

Kiss Kata: Sokféle emberrel találkozom a pályám során, mivel a zenekarom kapcsán sokat utazom. Jó érzés, amikor civil foglalkozású emberek elmondják, hogy gyerekkorukban ők is tanultak néptáncot vagy énekeltek, jártak színjátszó körbe, és hogy az életük során ezt tudták kamatoztatni. Akár olyan szinten is, hogy könnyebben megállták a helyüket az életben, könnyebben beilleszkedtek egy közösségbe, a munkájukra pedig százszázalékosan tudnak koncentrálni. Ugyanis akár táncolni, zenélni, akár színjátszást tanul az ember, ez legalább olyan munkabírást, koncentrációt, fegyelmezettséget igényel, mint egy élsportolótól. Egy értelmiségi ember életében nagyon fontos, hogy élete során legalább alapműveltségi fokon tanuljon táncolni vagy valamilyen hangszeren játszani, énekelni. A drámatagozaton tanultak, mint a színészmesterség, színház- és drámatörténet, színpadi mozgás, tánc, színpadi ének, beszédtechnika mind-mind olyan területe az életnek, hogy ha rajtam múlna, kötelezővé tenném minden iskolában, hiszen az egészséges, művelt emberhez szerintem mindenképpen hozzátartozik, hogy tud helyesen és tisztán beszélni, jó a kommunikációja, tud táncolni, és nem utolsósorban feltalálja magát az élet adta szituációkban. Ha még a fent említett tárgyakhoz olyan szakértelemmel rendelkező tanári gárda is kapcsolódik, amelyik segíti a fiatalt a személyisége fejlődésében, akkor az igazi főnyeremény.

Ezek szerint a Zrínyiben ez is adott volt számodra?

Kiss Kata: Dr. Lukácsné Eisner Éva, a tagozat vezetője számára minden egyes művész palánta, aki felvételt nyer az iskolába, nagyon fontos. Kíváncsi a bennük rejlő kis „én”-ekre, igyekszik a személyiség legbelső bugyraiba is belelátni és felhozni onnan, ami értékes és megtartható. Ez a színészképzés legfontosabb alapja. Több mint 80 gyerek jár jelenleg is a tagozatra. Bónusné Magyar Klára az énekoktatásért felelős, a legbátortalanabb gyerekből is képes tiszta hangot előhozni, talán ezért is olyan sikeresek a tagozat zenés darabjai, mert Klári néni mindenkiből kihozza a maximumot. Ezen kívül drámatörténetet is tanít. Bodrogi Zoltán volt az első tánctanár a tagozaton, isten nyugosztalja. A tánctanárok most Szép Ágnes és Tóth György néptánctanár, a drámagyakorlatot Duvalovszki Éva, Lukács Ákos, dr. Lukácsné Eisner Éva és Kertész Ágnes tanítja. Varga Gábor Lukács Ákossal készíti fel a fiatal tehetségeket. Elismert művészek, színészek tanítottak itt. Csaknem a kezdetektől fogva hosszú éveken keresztül tanított Máhr Ági, rajta kívül Pásztor Edina, Földi László és Kerekes Valéria. Egy színházi pályázat kapcsán Györgyi Anna és Kiss Csaba is segítette a tagozat munkáját.

Mire számíthat, aki ezt a tagozatot választja?

Kiss Kata: Fontos, hogy aki ide jelentkezik, az nyitott legyen önmaga megfogalmazására, megismerésére, ezt a szituációs játékok és különféle drámatréningek gyakorlásával lehet leginkább előhívni az emberből. Még ha sokszor játéknak is tűnik, valós élethelyzeteket kell megoldani, ezzel is felkészül a fiatal a valós élet nehézségeire. A mai kor rákfenéje, hogy a fiatalok kommunikációs problémákkal küzdenek, ez a felgyorsult világnak és a számtalan technikai eszköznek köszönhető. A tagozat megtanít a társas kommunikációra, a közösségben, csapatban való gondolkodásra és önmagunk megismerésére. Az évek során összecsiszolódott drámatársak alkotóműhelyeket hoznak létre, önállóan kezdenek gondolkodni, a legfőbb cél, hogy mindenki megtalálja saját magát. A középiskolai diákszínjátszásnak alapvetően nem célja, hogy színészeket neveljen, sokkal inkább az általános személyiségfejlesztésről, az értelmiségivé válás támogatásáról, nyitott személyiségű, kreatív, jól kommunikáló fiatalok neveléséről van szó. Persze a legelhivatottabbak végül művészi pályára mennek. Az elmúlt 19 évben nagyon sokan köszönhetik karrierjük sikerességét a drámatagozaton folytatott tanulmányoknak.

Adatokat tudsz mondani?

Kiss Kata: Több mint 40-en vannak azok, akik médiás vagy színészi pályán helyezkedtek el. Néhány nevet említenék a teljesség igénye nélkül, először akikből színművészek lettek: Mikola Gergő 2015-ben Soós Imre-díjban részesült. Ezt a díjat évente legfeljebb két színész kaphatja meg az országban, Simkó Kati, Szabó Emília, Zsíros Viktor. A Madách színházban játszanak: Borbély Richárd, Jenei Gábor. Zsíros Gábor táncos-koreográfus, Sóvári Csaba bábszínész lett, Kocsis Fülöp Soma, aki alternatív darabokban játszik. Azok, akik külföldön élnek: Gurbán Eszter, aki Ausztriában operaénekes, Novák Heni, aki Amerikában színésznő, Bódi Alexandra Berlinben él és táncos, járja a világot, Madarász Máté Kassán színész. Jelenleg két egykori diákunk jár a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, Józsa Bettina és Kurucz Dániel. Dőry Brigitta a marosvásárhelyi színművészeti egyetem hallgatója. Van olyan is, aki a tanításban teljesedett ki, Marinkovics Zsófinak saját színitanodája lett Pesten, Lukács Ákos és Tinta Mariann, Bálint Bernadett, Márton Gábor Csaba pedig drámapedagógiával foglalkoznak. De sokan helyezkedtek el a médiában, rádiósok, újságírók, tv-sek, gyakorlatilag a tagozaton végzett fiatalok egyharmada az, aki valamilyen művészi pályát vagy médiatevékenységet választ magának hivatásául.

Te a színpadot választottad, mennyiben segített ebben a drámatagozat?

Kiss Kata: Sokat. Tudtam, hogy a drámatagozat elvégzése után a művészi pályának szeretném szentelni az életemet és igyekeztem mindent magamba szívni abból, amit a tagozat tudott adni mind szakmailag, mind pedig emberileg. Az én romantikus, kislányos lelkemmel énekes színész akartam lenni, bennem volt az önmagam felmutatásának a vágya. Úgy gondolom, ez egészséges háttér. Akiben ez nincs meg, az az élet más területén sem lesz sikeres ember. Aztán a sors úgy alakította az életemet, hogy a saját művészi énem megvalósítását nem a színházban, hanem a népzenében és a saját dalaim prezentálásában találtam meg. Most már 5 éve, hogy rendszeresen koncertezem a nevemhez fűződő Kiss Kata Zenekarral, amelyben nemcsak zenészekkel, hanem néptáncosokkal is együtt dolgozom. A produkciónk, a színpadi megjelenésünk összerakásában nagyon sokat jelentett az a tapasztalat, amit én 19 évvel ezelőtt a drámatagozat kapcsán a Zrínyi színpadáról hoztam. Évente 80–100 koncertünk van szerte az országban és nemzetközi sikereket is zsebre tehettünk már.

Akik kedvet kaptak esetleg ehhez a tagozathoz…

Kiss Kata: A Zrínyi Ilona Gimnázium irodalom-dráma tagozatára a gyakorlati felvételi vizsga február 17-én egy órakor kezdődik az iskolában. Követelmény: öt szabadon választott vers vagy próza, egy népdal éneklése és szolmizálása, egy műdal eléneklése, ritmusérzék, esetleges hangszeres ismeretek felmérése, mozgáskészség, kreativitás felmérése. Szóbeli pedig magyar irodalomból van.

N. Szántó Rita


Névjegy: Kiss Kata énekes

Énekelni négyévesen, édesapja oldalán kezd. Hegedülni Bartók Béla tanítványától, dr. Barsi Ernő néprajzkutató és zenepedagógustól tanul.

A 2006-os olaszországi Festa della scuola összművészeti fesztiválon hazánkat képviseli a Föld dala című szerzeményével. Még ebben az évben találkozik Bikics Tiborral, akivel közösen kezd dolgozni első lemezén.

2009-ben alakítja meg a Kiss Kata Zenekart, ahol az éneklés mellett társszerzői feladatokat is vállal.