Így művészet lett volna kiesnie a DVTK-nak az NB I-ből

Akt.:
Nagy izgalmak közepette végül bennmaradt a DVTK és a Mezőkövesd is NB I-ben
Nagy izgalmak közepette végül bennmaradt a DVTK és a Mezőkövesd is NB I-ben - © Fotó: Derencsényi István
Miskolc, Mezőkövesd – Május végén szokás szerint megjelentek a 2016-os céges beszámolók, melyek a sport szempontjából sem mellékesek. A Sportbiznisz Blog górcső alá vette a NB I-es labdarúgóklubok gazdálkodásait, többek között a Diósgyőri VTK és Mezőkövesd Zsóry FC beszámolóit is.

Diósgyőri VTK

A DVTK az utolsó fordulóban csak annak köszönhette a bennmaradást, hogy az MTK nem tudott győzni Pakson. Ugyanakkor általános vélekedés, hogy a csapat sokkal többre hivatott, a szezon egyik negatív meglepetése volt.

Az anyagi lehetőségek vizsgálata alapján a klub mintegy 1,6 milliárd forintból gazdálkodott 2016-ban, vagyis valóban nem lett volna feltétlenül indokolt az, hogy az utolsó pillanatig a kiesés fenyegesse.

A Diósgyőr Futball Club Kft. mintegy egymilliárd forintos árbevétel mellett 368,3 milliós egyéb bevételt könyvelt el, illetve majdnem 278 millió forintos adózott veszteséget ért el, így jön ki összességében a fenti 1,6 milliárdos büdzsé. Az árbevételt sajnos nem részletezte a DVTK, a támogatások felsorolásából annyi kiderült, hogy Miskolc város 77,6 millió forinttal járult hozzá a csapat működéséhez, ezen felül a Miskolc Holding Zrt-től is érkezett 22 millió forintnyi támogatás. Az UEFA 7,9 millió forintot folyósított a klubnak. A tao-program kapcsán kiemelik, hogy fejlesztési támogatásként több mint egymilliárd forinthoz jutott a társaság, ami halasztott bevételként kerül elszámolásra, és passzív időbeli elhatárolásként szerepel a mérlegben. Emellett nem szerepel a Diósgyőr könyveiben,d e az MLSZ-nél vezetett sportfejlesztési program keretében utófinanszírozással megvalósuló felújítás, beruházás gyűjtőszámlán is van 120,7 millió forintja a klubnak.

A beszámoló szerint a DVTK 984,5 millió forintot költött személyi jellegű kiadásokra, vagyis a költségvetés több mint felét itt is ez a tétel vitte el. Az anyagjellegű kiadások emellett 412,7 millió forintot tettek ki, míg az egyéb kiadások 113,7 millióra rúgtak.

A fentiek mellett a Diósgyőr üzemi vesztesége 236,7 millió forint volt, míg az adózott eredmény 278 milliós mínuszt mutatott. „A tulajdonosok hónapok óta stratégiai egyeztetéseket folytatnak a társaság tőkehelyzetének javításával kapcsolatban. A többségi tulajdonos szándékában áll a tagi kölcsönök egy részének elengedése, azáltal a kötelezettségállomány jelentős csökkentése, egyúttal – eredményágon – a saját tőke javítása. Ezen felül a társaság menedzsmentje effektív tőkeemelést kért a tulajdonosoktól, amelyről a Társaság Taggyűlése hivatott dönteni. Várhatóan erre a mérlegelfogadó taggyűléstől számítva a törvényes határidőn belül sor kerül” – olvasható a beszámoló mellékletében. Vagyis az elmúlt évek folyamatos veszteségei miatt tőkerendezésre kerülhet sor a DVTK-nál.

Összességében a DVTK esetében nehéz megmondani, mennyire nyugszik piaci alapokon a gazdálkodás, hiszen a bevételeket nem részletezte a klub. Az mindenesetre biztató, hogy az árbevétel teszi ki a nagyobb részt, a jórészt egyszeri tételeket tartalmazó egyéb bevétel lényegesen kisebb. Az biztos, hogy a borsodi klubnak nem szabadott volna, hogy kiesési gondjai legyenek, de a sűrű középmezőny miatt nem dőlhetnek hátra, ha nem tudják emelni a költségvetésüket – olvasható a Sportbiznisz Blog elemzésében.

Mezőkövesd Zsóry FC

A Gyirmót mellett a másik újonc a Mezőkövesd volt, mely az utolsó előtti fordulóban tudta végül elkerülni a kiesést.

Első ránézésre a költségvetés alapján jókora bravúr volt, hogy nem estek ki, hiszen becsléseink szerint 740,3 millió forintból gazdálkodott a klub, ami a Gyirmóté mellett messze a legalacsonyabb az NB I-ben.

Ugyanakkor esetükben is hozzá kell tenni, hogy a tavaszt még a jóval költséghatékonyabb másodosztályban töltötték, ez indokolhatja részben a lemaradást az anyagiak terén.

Az árbevétel 501,5 millió forintot tett ki, aminek a legnagyobb része, 300 millió az MLSZ-től érkezett jogdíjak formájában. Emellett 133,9 milliót könyveltek el reklám és hirdetésként, ez a kettő tette ki a bevétel tetemes részét. Azt még érdemes kiemelni, hogy a jegyárakból mindössze 11,5 millió forintos forgalma volt a Kövesdnek, ez is azt támasztja alá, hogy ez a tétel a legtöbb klub esetében marginális.

mezokovesdbevetel

Egyéb bevételként 337,1 millió forintot tartalmaz a beszámoló, ebből 217,2 milliót tett ki az önkormányzati támogatás, 33,8 milliót az egyéb céges támogatás.

A kiadások közül ismét kiemelkedik a személyi jellegű költség, az 519,8 milliós tétel magasabb, mint a teljes árbevétel. Ehhez jött 115,4 milliós anyagjellegű ráfordítás és 12,7 milliós egyéb kiadás. Így összességében 99,3 millió forintos adózott eredményt ért el a Mezőkövesd Zsóry FC – írja Sportbiznisz Blog.

A Mezőkövesd esetében régóta köztudott, hogy a politika jelentősen belefolyik a működésbe Tállai András NAV-elnökön keresztül, akinek szívügye a kövesdi foci. Ez például látszik a jelentős önkormányzati támogatásból, hiszen a város háromszor annyit adott, mint például Miskolc a DVTK-nak. A gazdálkodás ugyanakkor nem áll messze a piaci alapútól, hiszen az önkormányzaton kívül nem volt jelentős egyszeri támogatása a klubnak, bár a piaci árbevételekkel még jelentős veszteségük lett volna, de láthatóan igyekeztek kordában tartani a kiadásokat. Ha azonban jövőre nam akarnak kiesési gondokat, akkor az anyagi feltételeken is javítani kellene, hiszen a Puskás Akadémia feljutásával egy kifejezetten tehetős klubbal gyarapodik majd az NB I.

Forrás: Sportbiznisz Blog





0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdet�s