Így fest a hazai e-kereskedelem ma

Akt.:
Így fest a hazai e-kereskedelem ma
Sikertörténetet ír a hazai e-kereskedelem vagy sodródik a trendekkel? Mik az erősségeink és miben maradunk le a régiós vetélytársaktól? Körkép következik, amely igyekszik reális képet festeni a magyar online kereskedelemről – mellébeszélések nélkül.

A sikertörténet alapját a hazai e-kereskedelmi bevétel folyamatos növekedése adja; a szektor évi bővülése megközelíti a 20 százalékot, ami messze megelőzi a kontinens átlagát, ráadásul alig lassuló növekedést várhatunk a következő 5 éves ciklusban is.

A növekedési ütemet elsősorban három tényező határozza meg; ezek az átlagos megrendelési érték, a vásárlási gyakoriság és a vásárlói bázis. Szakértők szerint az átlagos megrendelési érték folyamatosan növekvő tendenciát mutat, ami a webáruházakba vetett bizalom mellett részben annak köszönhető, hogy ma már szívesen vásárlunk az interneten nagyértékű háztartási gépeket, televíziókat és akár bútorokat is. A vásárlási gyakoriságot a kínálat, a logisztikai szektor és az online kereskedelem köré épülő szolgáltatások fejlődése folyamatosan növelni képes, tehát egy fejlődő szektorban ez a mutató bizonyosan pozitív irányba segíti a teljes e-kereskedelem teljesítményét.

Magyarországon a vásárlási gyakoriság éves növekedése meghaladja a 10 százalékot. A sarkalatos pontot a vásárlói bázis jelenti, ami gyors bővülést követően törvényszerűen lassuló növekedést eredményez. 2018-ban az első rendelésüket leadó online vásárlók aránya 7 százalék körüli lehetett, ami a korábban megszokott robbanásszerű növekedést törvényszerűen lassítani fogja. Ez a magyarázata annak, hogy az e-kereskedelem összesített teljesítménye a kontinens legtöbb piacán lassuló, de stabil növekedést eredményez.

A hazai e-kereskedők a szakma képviselői szerint kedvező környezetben dolgozhatnak, kifejezetten alacsony logisztikai árakat véve igénybe. A kedvező gazdasági környezetet támasztja alá az ENSZ genfi székhelyű gazdaságfejlesztési szervezetének beszámolója is, ami 151 országban vizsgálta az internetfelhasználók társadalmi rátáját, a postai és logisztikai szolgáltatások megbízhatóság indexét, a bankszámlával vagy mobilfizetési lehetőséggel rendelkezők arányát és az egymillió lakosra jutó biztonságos internetszerverek számát. Magyarország a 39. helyezért érte el, ezzel Európa középmezőnyébe tartozik.

Ugyanakkor beszélni kell a hazai e-kereskedelem sötét oldaláról is. Habár a népességszámhoz mérten átlagos számú webáruház üzemel az országban, ezek túlnyomó többsége marginális bevétel megszerzésére képes. A magyar szektor kifejezetten fejnehéz, a tíz legnagyobb szereplő piaci részesedése 35% feletti és előfordulhat, hogy tovább növekszik. Ráadásul a legnagyobb szereplők által gerjesztett folyamatos árverseny csökkenti a kis webáruházak növekedési esélyeit. Számukra az árversenybe való belépés akár végzetes is lehetne, ezért meg sem kísérlik az ilyen jellegű versengést.

Valós veszély a középméretű webáruházakat fenyegeti, akik képesek bizonyos mértékben támogatni a saját leárazáskampányaikat, azonban a kampányt követő időszak fellendülése nélkül súlyos veszteséget szenvedhet el a profitrátájuk. Ha nem elég óvatosak, akár hosszú hónapok szolgáltatásfejlesztését bukhatják a rosszul felmért és felépített kampányok miatt.

A nagy szereplők ugyanakkor kockázat nélkül építhetik fel a saját leárazásaikat, hiszen ők rendelkeznek a legerősebb beszállítói és gyártói kapcsolatokkal, ráadásul az ő logisztikai és raktártechnikai erőforrásaik elegendők ahhoz, hogy relatív zökkenőmentesen – némi késés árán – kiszolgálják a fekete péntekhez és a karácsonyi időszakhoz köthető extrém magas rendelésszámot.

Nem véletlen, hogy az egyre erősödő magyar e-kereskedelemben a kis forgalommal rendelkező szereplők egyre nagyobb számban kacérkodnak a külföldi piacnyitás gondolatával. A csehek mellett a magyarokat foglalkoztatja leginkább a külföldi terjeszkedés gondolata, legalábbis egyes nem reprezentatív felmérések szerint. A cseh Acomware felmérése szerint a cseh webáruházak 16 százaléka egy éven belül kiterjesztené a tevékenységét valamely külföldi piacra, Magyarország tekintetében ez a szám némileg alacsonyabb lehet, de cseppet sem elhanyagolható.

Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a külföldi terjeszkedésben a hazai szereplők nem erősek. Noha a hazai piacvezető edigital.hu számos európai országban rendelkezik piaci részesedéssel, egyáltalán nem jellemző ránk a terjeszkedés. Szakértők szerint azonban a piac változásai, illetve a folyamatosan fejlődő online szektor lehetővé teszi a webáruházak számára, hogy megfelelő exporttervvel, jó logisztikával és ügyes marketing megoldásokkal piaci részesedést szerezzenek a szomszédos országokban vagy akár azokon túl is.

– PR cikk –

Címkék: