Időutazás, nyílzáporban Muhiban

Akt.:
Fegyverbe! A muhi csatát idézték szombaton, az emlékhelynél
Fegyverbe! A muhi csatát idézték szombaton, az emlékhelynél - © Fotó: Vajda János
Muhi – A lovagok hősiesen védték a hazát, de a muhi csata újra csak elveszett.

Muhi határába érve hirtelen a 13. században találtuk magunkat. 2017. május 13-án a sátrak előtt zászlók lobogtak a szélben, templomos lovagok és középkori vitézek készülődtek a párviadalra. A „tatárok” lovaikat melegítették be a közelgő ütközetre, a főkötős asszonyok pedig azon igyekeztek, hogy pár óra múlva a csatában megfáradt vitézeknek legyen mit enniük és inniuk.

Így éltek

Szombaton az Emlékhelyek Napja alkalmából országszerte megelevenedtek a történelemkönyvek lapjai. Mi a Muhi Történelmi Emlékparkban jártunk, ahol a különböző hagyományőrző csoportok segítségével ismerhették meg a látogatók, hogyan éltek a 13. században a magyar emberek, és hogyan zajlott a sokat emlegetett muhi csata. A rendezvény egyetlen szépséghibája volt, miszerint maga az emlékmű olyan rossz állapotba került mára, hogy ki kellett írni a körbe kerített domb aljára, „életveszélyes”.

Fotó: Vajda János Fotó: Vajda János ©

De a történelmi játéknak épp az volt az egyik célja, hogy felhívja a figyelmet: az alig 500 fős falu önkormányzata saját forrásból nem tudja felújítani az emlékhelyet, kormányzati támogatásra lenne szükség. Még a hadijátékok kezdete előtt sikerül beszélnünk Vedovatti Anildoval (uruguayi származású édesapjától e különös név), aki a Milites Christi Templarius Katonai Hagyományőrző Alapítvány kuratóriumi elnöke, most pedig templomos lovag.

A muhi csatáról természetesen mindent tud, így egy kicsit minket is beavat.

– Közismert, hogy a csata a magyarok vereségével végződött, de ezzel együtt a magyar középkori királyság legszebb csatája volt. Az első fázisban sikerült a tatárokat a Sajó hídjánál megállítani, és olyan veszteséget szenvedtek, hogy már a visszavonuláson gondolkodtak. De aztán gázlókat találtak, megkerülték a magyar tábort, és miközben a magyarok a csata után azt hitték, nyugalom és béke van, lehet pihenni, a tatárok bekerítették őket. A magyar sereg próbált kitörni, de sikertelenül – idézi fel a csata legfontosabb momentumait az elnök, majd hozzáteszi: a hagyományőrzők ezáltal megpróbálnak megoldást keresni arra is, hogyan nyerhettek volna a magyarok.

Fotó: Vajda János Fotó: Vajda János ©

Vedovatti Anildo hangsúlyozza, azonban nem csupán a harci eseményeket szeretnék rekonstruálni, hanem a 13. század használati eszközeit, fegyvereit, ruháit, az akkori emberek életmódját és gondolkodását is bemutatják. A muhi csata a templomos lovagrend nagy csatája volt, hiszen minden templomos elesett, így számukra kegyeleti emlékhely is az emlékpark.

Az igazlátó

A hadijátékok igazlátója, Szitka Szabolcs már teljes díszben. Lapunknak elmeséli, tulajdonképpen ő fogja felügyelni a küzdelem tisztaságát. Ma úgy mondanánk, hogy ő a versenybíró. Elárulja, számára az időutazás a nagy csoda, amit ezeken a játékokon megélhet.

– Az időutazásra az ember, amióta az eszét tudja, mindig vágyott. Hisz ez egy lehetőség arra, hogy egy kicsit visszarepüljünk a régmúlt időkbe, meglássuk azoknak a századoknak az értékeit, és megmutassuk másoknak is, hogy a régieknek is voltak erényeik, igazságaik és nagyon nagy csodáik, amit kár lenne veszendőbe hagyni – fogalmaz az igazlátó. Majd kérésünkre sorolja, milyen részekből áll ruházata:

– Én most a templomos lovagrend fegyvernökének a ruházatát viselem. A 12–13. századnak megfelelően hosszú pamut alsó ingből áll, amin tűzött kabát, úgynevezett gambeson van. Ez hivatott arra, hogy az ütközetben a sújtásokat, vágásokat felfogja. Felette fegyverköpenyt viselek, a templomos lovagrend színeiben, melyen a leghangsúlyosabb a vörös kereszt, ami a templomosoknak a jelképe volt.

Megszólal a kürt, kezdődik a küzdelem, az igazlátónak mennie kell.

Egyenesen a középkorból

A muhi csata felelevenítésében részt vettek: a Banderium Hungarorum, a Hollószárny Lovagrend, a Sárospataki Lovagok Egyesülete, a Szittya Lovasíjászok, a Milites Christi Templarius Katonai Hagyományőrző Alapítvány, együttműködésben a települési önkormányzattal.

A programban szerepelt: középkori katonai tábor bemutatása, életmód- és viselet-bemutató, előadások, gyerekfoglalkoztatók, hadijátékok, valamint csatajelenetek.

Hegyi Erika



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter