ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÓ - 2009. április

Április 5-én több tízezren

demonstráltak az előrehozott

választásokért a Hősök

terén. A Civil Összefogás Fórum

rendezvényén beszédet mondott -

mások mellett - Makovecz Imre

építész, Jókai

Anna írónő, valamint

számos civil szervezet képviselője.

Felolvastak egy 12 pontos kiáltványt is,

amelyben egyebek mellett azt követelték, hogy

zárják ki a közéletből

azokat, akik az ország

félrevezetéséért

felelősek, illetve kiemelt állami

támogatást kértek az oktatásnak

és az egészségügynek. A

kiáltvány szövegét

elvitték az MSZP székházhoz és

a Sándor-palotába, de a dokumentumot csak a

Köztársasági Elnöki Hivatal egyik

főosztályvezetője vette át.

Április 7-én szocialista

képviselők konstruktív

bizalmatlansági indítványt

nyújtottak be Gyurcsány

Ferenc ellen. A határozat ellenszavazat

nélkül történő

elfogadásával az

Országgyűlés megvonta a bizalmat a

miniszterelnöktől, és április

14-én, egy héttel később

megválasztotta kormányfőnek

Bajnai Gordont. Az új

kormányfő még aznap megnevezte

minisztereit, és letette esküjét a

Parlamentben. Bajnai Gordon még

kinevezése előtt feltételül szabta,

hogy válságkezelő

intézkedéseit támogassák. Az

SZDSZ-frakció többsége, 19-ből 15

képviselő alá is írta a

Bajnaitól kapott nyilatkozatot.

Ugyanezt tette a szocialisták 188 aktív

képviselője is, Warvasovszky

Tihamér

székesfehérvári polgármester

kivételével.

Április 14-én, tehát az új

miniszterelnök megválasztásának

napján, a parlamenti üléssel

egyidőben tüntetés kezdődött a

Kossuth téren. A több ezer részvevő

először békésen demonstrált

az új kormány ellen, aztán a

rendőrség könnygázt vetett be,

mivel a tüntetők dobálni kezdték

őket. Ezután a Magyar Gárda tagjai

megtámadták a rohamrendőröket, a

rendőri egységek pedig parancsot kaptak a

tömeg feloszlatására. Huszonöt

ember, köztük tizenöt rendőr

sérült meg az oszlatás közben. A

Magyar Gárda tagjai 42 libát is

szélnek eresztettek a Kossuth téren,

Bajnai Gordon hajdú-bétes

múltjára utalva. Az állatokat a

Fővárosi Közterület-felügyelet

munkatársai fogták be, majd az Illatos

úti telepre szállították,

ahonnan később örökbe lehetett

fogadni őket.

Április 8-án három

társával együtt elfogta a Nemzeti

Nyomozó Iroda (NNI) azt a férfit, aki Hiller

István házára lőtt még

2007 decemberében. A férfit azzal

gyanúsították, hogy fel akarta

robbantani Ecsődi

László

országgyűlési képviselő

házát is. A Független

Hírügynökség

információi szerint az ügy a 2007

végén, illetve 2008 elején

történt "fehér poros"

fenyegetésekkel is összefügg. Abban az

időszakban több képviselőre

ijesztettek rá fehér poros

küldeményekkel, illetve több

képviselő házára

Molotov-koktélt is dobtak. Ezt azért tette a

csoport, hogy rávegyék a

képviselőket, hogy ne szavazzák meg az

egészségügyi reformmal kapcsolatos

törvényeket.

Április 9-én aláírták

Budapesten a termelők, a gyártók

és a forgalmazók képviselői azt

az etikai kódexet, amely kimondta, hogy

júliustól 80 százalékban magyar

termékek lesznek az üzletek polcain. A

megállapodást Gráf

József agrárminiszter is

ellátta kézjegyével. A kódex

szerint az aláírók

alapanyag-szükségletüket hazai

termelőktől vásárolják meg,

és árletörési céllal nem

importálnak mezőgazdasági alapanyagot. A

termelők a megtermelt alapanyagokat elsősorban

hazai gyártóknak, a

készterméket pedig főként

magyarországi forgalmazóknak adják

tovább.

Ezen a napon, tehát április 9-én

Klados Gusztáv, a négyes

metró projektigazgatója bejelentette, hogy az

eredeti tervekkel ellentétben nem 2010

végén, hanem csak valamikor 2012 első

felében indulhat meg a forgalom az új

metrószakaszon. A húsvéti ünnepek

után a 4-es metró alagútját

építő Bamco úgy

döntött, leállítja az

alagútfúrást. Ezt azzal indokolta,

hogy nem kapta meg az építtetőtől

azt a 35 milliárd forint, amelyet a

szerződésben foglalt 62 milliárd felett

szükségesnek lát. A DBR ezt

irreálisnak tartotta, ezért egész

áprilisban nem sikerült egyezségre

jutniuk, a metró építése

azonban folytatódott.

Április 10-én, 11-én és

12-én, azaz három egymást

követő nap is megdőlt a fővárosi

melegrekord. Először 26, majd 25,5, illetve 25

fokot mértek Budapesten. Egyik esetben sem volt

több mint egy fok a különbség az

addigi rekordhoz képest, de legalább 20

éve nem fordult elő ilyesmi ezeken a

napokon.

Április 16-án hivatalosan is megalakult az

új válságkezelő kormány.

Bajnai Gordon kormányfő

ellenjegyezte a miniszteri kinevezésekről

szóló köztársasági

elnöki határozatot, és a

Miniszterelnöki Hivatal négy

államtitkárának kinevezése is

megtörtént. A Bajnai-kormány első

ülésén úgy döntött,

hogy 15 százalékkal csökkentik a

miniszterek fizetését, és feleannyi

napidíjat kapnak hivatalos külföldi

útjaikon, mint eddig. Emellett befagyasztják

az államtitkárok illetményeit,

és jubileumi jutalmat sem kaphatnak ezentúl,

akárcsak a tárcavezetők.

Ugyancsak április 16-án, a bolíviai

Santa Cruz-ban kommandósok lelőttek

három férfit egy szállodában,

mivel állítólag merényletre

készültek az államfő, Evo

Morales ellen. Az áldozatok

között volt Eduardo Rózsa-Flores magyar

író, publicista, az erdélyi

származású Magyarosi

Árpád és egy ír férfi,

Michael Martin Dwyer. A

rajtaütés napján két másik

embert is elfogtak, a 28 éves

Tóásó

Elődöt és egy

bolíviai-horvát férfit, akiket

terrorizmus gyanújával vettek őrizetbe.

Tóásó Elődöt, akit

államellenes bűncselekmény

elkövetésével vádoltak meg,

bántalmazták a fogvatartói és

konzuli segítséget kért.

Később kiderült az is, hogy Kepes

András interjút készített

Eduardo Rózsa-Flores-szal. Ebben a

férfi arról mesél, hogy

illegális fegyverekkel védené

csapatával együtt szülőhelyét,

Santa Cruzt. A külügy szerint

Kepes András nem követett el

jogsértést akkor, amikor hallgatott az

interjúról, a bolíviaiak azonban azzal

fenyegetőztek, eljárást indítanak

az újságíró ellen.

Április 19-én Bajnai Gordon

bejelentette a válságkezelő program

részleteit. A nyilvánosságra hozott

elképzelések szerint a

közszférában két évre

befagyasztják a bruttó fizetéseket,

és elveszik a tizenharmadik havi bért. 2009

második felétől megszüntetik a 13.

havi nyugdíjat, a táppénz

mértékét 10 százalékkal

csökkentik, két évre

befagyasztják a családi

pótlékot, július elsejétől

megszüntetik a

lakástámogatásokat. Ami az

adórendszert illeti: a Bajnai program a

minimálbér kétszeresének

megfelelő összegig 5 százalékkal

csökkentené a munkaadói

járulékokat, a személyi

jövedelemadó alsó

sávhatárát pedig 1,7

millióról 1,9 millió forintra

emelné. Ezért cserébe 25

százalékra nő a felső

áfakulcs, de a tej, a tejtermékek, a

kenyér, a pékáruk és a

távhő kivételt jelentenek - ezeket csak

18 százalékos forgalmi adó terheli.

A Fidesz szóvivője minden eddiginél

brutálisabbnak nevezte a

válságkezelő csomagot, amellyel

családok tízezrei kerülnek lehetetlen

helyzetbe. A legnagyobb ellenzéki párt

későbbi nyilatkozataiban munkahelyellenesnek

nevezte az új kormány programját,

és inkább adócsökkentést

szorgalmaztak.

Április 20-án átvette

kinevezését a Bajnai-kormány 14

minisztere a köztársasági

elnöktől. A jelöltek meghallgatása

még április 7-én kezdődött,

Ficsor Ádám

kivételével mindenki

kinevezését támogatta a

többség. A miniszterelnök azonban nem

változtatott a döntésén,

így Ficsor Ádámot

nevezték ki a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatokat irányító

tárca nélküli miniszterré.

Ugyancsak átvette a kinevezéséről

szóló okiratot 20-án

Balázs Péter

külügyminiszter, Draskovics

Tibor igazságügyi és

rendészeti miniszter, Gráf

József

földművelésügyi és

vidékfejlesztési miniszter, Herczog

László szociális és

munkaügyi miniszter, Hiller

István oktatási és

kulturális miniszter, Hónig

Péter közlekedési,

hírközlési és energiaügyi

miniszter, Kiss Péter, a

társadalompolitika

összehangolásáért felelős

tárca nélküli miniszter,

Molnár Csaba, a

Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,

Oszkó Péter

pénzügyminiszter, Szabó

Imre környezetvédelmi és

vízügyi miniszter, Székely

Tamás egészségügyi

miniszter, Szekeres Imre honvédelmi miniszter

és Varga Zoltán

önkormányzati miniszter.
Bajnai Gordon április 14-én

bejelentett kormánynévsorából

Vahl Tamás maradt ki

végül, akit a nemzeti fejlesztési

és gazdasági tárca élére

jelöltek, de ettől az őt ért

támadások miatt visszalépett.

Bajnai végül Varga

Istvánt jelölte a gazdasági miniszteri

posztra, aki 2008 év végéig a Shell

Hungary Igazgatóságának elnöke

volt.

Szintén április 20-án fogadta el az

Országgyűlés a bejegyzett

élettársi kapcsolatról

szóló törvények

módosításról

szóló indítványt. A 199 igen,

159 nem szavazat és 8 tartózkodás

mellett elfogadott

törvénymódosítás szerint

bejegyzett élettársi kapcsolatot két,

tizennyolcadik életévét

betöltött, azonos nemű személy

létesíthet anyakönyvvezető

előtt. A bejegyzett élettársi

kapcsolatról szóló 2007-es

törvényt tavaly decemberben semmisítette

meg az Alkotmánybíróság.

Április 22-én késő este

agyonlőttek egy tiszalöki roma férfit a

saját háza előtt. Az országos

rendőrfőkapitány másnap 10

millió forint nyomravezetői díjat

tűzött ki, az egyik országos napilapnak

pedig kijelentette: "túlságosan biztos

kézzel" ölnek a romák elleni

támadások tettesei. Az SZDSZ

ügyvivője politikai gyilkosságot

emlegetett, a Fidesz pedig a három csapás

törvény bevezetését szorgalmazta,

amely a visszaeső bűnözők

büntetését szigorítja. Nem sokkal

később az országos

rendőrfőkapitány egyesítette a

romák elleni gyilkosságok miatt

korábban kitűzött nyomravezetői

díjakat, 50 millió forintra. Bencze

József azzal indokolta ezt, hogy a

nagycsécsi, a tatárszentgyörgyi

és a tiszalöki bűncselekmények

összefüggnek, azonos az elkövetői

kör. Ez minden idők legnagyobb nyomravezetői

díja a magyar kriminalisztika

történetében.

Április 24-én lemondott fővárosi

közgyűlési képviselői

mandátumáról Hunvald György. A

február óta előzetes

letartóztatásban lévő

erzsébetvárosi polgármester erről

ügyvédjén keresztül

értesítette az MSZP-t. Hunvald György

helyére ugyan jelöltek politikust, de

Kivágó Iván Györgyné

mégsem vehette át mandátumát,

mert egy magánszemély kifogást

nyújtott be a döntés ellen

április 29-én.

Április 26-án megjelentek az első

hírek az akkor sertésinfluenzának

nevezett betegségről Magyarországon. A

Pandémiás Prevenciós Bizottság

elnöke a testület másnapi

ülése után elmondta, Magyarország

teljes egészében felkészült egy

esetleges járvány kezelésére.

Április 28-ól már

regisztrálták a ferihegyi

repülőtéren a Mexikóból,

valamint az Egyesült Államok déli

részéről érkező utasokat

és javasolták nekik, hogy vegyenek

részt egészségügyi

vizsgálaton. Ezen kívül 25

egészségügyi szakembert képeztek

ki és hőkamerát is felszereltek. Az

intézkedéseket azért vezették

be, mivel az Egészségügyi

Világszervezet hármasról négyes

fokozatúra, majd még áprilisban

ötösre emelte a riasztási szintet a

sertésinfluenza miatt.