Idealisták, vélt vagy valós félelmekkel

A beszélgetés résztvevői a miskolci Művészetek Házában
A beszélgetés résztvevői a miskolci Művészetek Házában - © Fotó: Kozma István
Miskolc – Gondolatébresztő beszélgetéssorozat indult Miskolcon.

Idealisták címmel szervezett civil eszmecserét az alulról jövő kezdeményezések esélyeiről a Miskolcról, szabadon Facebook-csoport a Művészetek Háza kávézójában. A beszélgetésen Pankucsi Márta jogász, szociológus, Darázs Richárd, az Észak-Keleti Átjáró Egyesület elnöke, Pilz Olivér középiskolai tanár, Schiffer András jogász, volt országgyűlési képviselő és Szűcs Tamás középiskolai tanár vett részt, beszélgetőtársuk Petruskó Norbert rádiós, televíziós szerkesztő volt.

Megváltozott-e?

A beszélgetés azzal a felvetéssel kezdődött, hogy megváltoztatható-e a világ, vagy idealista, aki ebben hisz. Pankucsi Márta szerint idea, hit mindenképpen kell hozzá, de nem kell, hogy idealisták legyünk. Legyünk realisták és követeljük a lehetetlent. Kicsit borúsabban látja ezt Szűcs Tamás, aki szerint ideákra szükség van, de történelmi távlatokban vizsgálva a dolgokat ezer éve változatlanul működik minden. Elcsúszik az emberen.

– Idealizmus kell ahhoz, hogy valaki valamit elkezdjen, de nem hiszem, hogy megváltozik a világ, én magatartásmintákban hiszek – tette hozzá. Pilz Olivér szerint a pedagógusszakma már magában is elkötelezettség az ideák felé. Az oktatás az, amin keresztül a gondolkodásmódot meg lehet változtatni.

– Természetesen lehet más a világ. Az egyénnek van rá hatása, még ha korlátozottan is, így nem elhárítható a felelősség – állítja Schiffer András. Megjegyezte: sokan próbálták leszoktatni az embereket arról, hogy lehet más, a társadalmi aktivitásnak pedig ideák nélkül nincs értelme. Ez nem feltétlenül jelent ideológiát, ami egyébként sem egy szitokszó, amitől ódzkodni kellene.

Darázs Richárd hozzátette, a technológiai fejlődés, a modern kommunikációs eszközök sokat jelentenek az ideák terjedésében, vagy az alulról jövő kezdeményezések elterjedésében.

Civil kurázsi

A beszélgetés a továbbiakban azt boncolgatta, mennyire mernek az emberek részt venni alulról jövő kezdeményezésekben, valós vagy vélt félelmek tartják-e vissza őket és milyen eredményeket tudnak elérni a civilek. Pankucsi Márta például arról beszélt, hogy az embereknek évtizedekig azt tanították, úgysem tudnak változtatni semmin.

– A legsúlyosabb hatás a tömegtársadalmaknak, hogy az emberek magányosak lesznek, magányosnak érzik magukat. Nem merjük elhinni, hogy egy célért tudunk tenni, amíg pedig ebben nem hiszünk, addig nem tudunk egy tökéletes világot elképzelni. Nehéz megmozdítani az embereket a vásárlási akciók, a kuponok világában – hangsúlyozta. De példákat is említett arra, amikor valamit sikerült alulról jövő kezdeményezéssel elérni, mint 1988-ban, amikor a cigányok kitelepítése ellen emeltek szót. De megemlítette az MDF megalakulását, amelyet a pártállam megfélemlítési kampánya kísért, a közelmúltból pedig a Soltész Nagy Kálmán utcai platánfát hozta példaként, amelyet civil kezdeményezéssel sikerült megmenteni a kivágástól.

Nincsenek ideák

Szűcs Tamás szerint manapság nincsenek ideák, a fogyasztás, a motiváció, a szolidaritás gondolata pedig nem mindig érhető tetten. Megemlítette, hogy amikor sztrájkokat próbáltak szervezni, önfelmentő magyarázatokat kaptak arra, hogy ki miért nem vesz részt benne. Megjegyezte, vannak valós félelmek is, néha azonban ez túldimenzionált vagy egyszerű lustaság.

– A tudatformálás olyan civil kurázsival kezdődik, mint amikor megmentünk egy fát a városban – tette hozzá.

– Már az is bátorság volt, hogy született egy levél éppen egy olyan pillanatban, amikor nem volt hír, így felkapta a média. De sokan még mindig nem mernek megnyilvánulni – mutatott rá Pilz Olivér, megjegyezve: az változtathatja meg a világot, ha az egy irányba tartó patakok összefolynak. Van azért az a szint, amikor a lusta emberek is kiállnak az igazukért, az oktatás azért szerencsés téma, mert a gyerekeinkről van szó, ami könnyebben megmozgatja az embereket. De létezik az öncenzúra, amikor inkább nem is gondolok olyasmire, ami gondot okozna.

– Az elmúlt hat évben viszonylag kis összefogással is meg lehetett lepni a kormányt, ilyen volt a Hallgatói Hálózat vagy a netadó elleni tiltakozások. De magányos hősökkel nem lehet harcolni. Márciusban néhány pillanatig megvolt a szolidaritás, de elmúlt – állította Schiffer András. Véleménye szerint a hatalom rá tud játszani a hipotetikus félelmekre. A civil kezdeményezéseket semmiképpen sem tartja ellenzéki szerepre alkalmasnak, a Hallgatói Hálózat megmozdulásait említette példaként, ahol a HaHa néhány vezetője megjelent a Bajnai Gordon-féle párt rendezvényein és azonnal szétesett az egész hallgatói összefogás.

Kritikus szinten

– Kell, hogy legyen olyan ellenzéki erő, amely az emberekkel össze tud fogni, ugyanakkor, ha mernek az emberek lépni, akkor az ellenzék fellépése nélkül is meg fog dőlni a hatalom – jelentette ki.

Szűcs Tamás hozzátette: a hatalom olyan szinten sértette meg az oktatás szereplőit, hogy az elérte a kritikus szintet tavasszal. Arányt tévesztettek, ami után ügyesen igyekeztek megosztani az összefogást.

– Benne volt akkor a levegőben, hogy a szakszervezetek összefogásával létrejöhet a kritikus tömeg, nem így lett, de még megvan a parázs.

A szervezők a beszélgetést gondolatébresztő eseménynek szánták, és a tervek szerint folytatják a beszélgetéssorozatot.

Horváth Imre








hirdet�s