Hősök napja – Kövér László: a magyarok nemcsak a hazát, Európát is védték

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a magyar hősök emlékünnepén Vámosújfaluban, az első világháborús emlékműnél 2016. május 29-én
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a magyar hősök emlékünnepén Vámosújfaluban, az első világháborús emlékműnél 2016. május 29-én - © Fotó: Vajda János/MTI
Vámosújfalu – A háborúkban, a határon inneni és határon túli harctereken elesettek előtt tisztelgett Kövér László Vámosújfaluban vasárnap, a magyar hősök emlékünnepén, hangsúlyozva, életük feláldozásával a magyar hősök egy ezredéven át nemcsak Magyarországot, hanem Európát is védték.

Az Országgyűlés elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település 1934-ben állított első világháborús emlékműve előtt egyebek mellett azt mondta: magyar hőseink egy ezredéven át azért áldozták életüket, hogy Magyarország magyar ország maradhasson, ahol a magyar emberek akarata és érdeke a legelső.
Az emlékműnél, amely mellé a Szent Korona másolatát is elhelyezték, első világháborús egyenruhát viselő katonák álltak őrséget.

Kövér László beszédében Márai Sándornak az ember hőssé válásának lényegét leíró szavait idézve azt mondta: “minden ember és minden nemzet életében felvirrad a nap, mikor meg kell érteni, hogy semmire és senkire nem számíthatunk e világon: egyedül vagyunk. (…) Ez a pillanat, mikor minden ember – emelt fővel vagy akár fogcsikorgatva, akarata ellenére – hős lesz”.

A házelnök szerint ezt tapasztalta meg a magyarság egy ezredéven keresztül, ez volt és ez marad a magyar hősies újjászületés lényege az elmúlt és az elkövetkező ezredévben egyaránt. Azok a magyar hősök, akik előtt az emlékünnepen tiszteleg az ország, a létező legnagyobb vámot fizették a lehetséges legnagyobb vámszedőnek, a történelemnek – tette hozzá.

Az utókor által hősökként tisztelt magyar emberek életüket adták azért, hogy helytállásukból a magyar utókor erőt és példát merítve mindig újjászülessen, és továbbhaladjon a történelem útjain, az újabb vámszedő helyekig – folytatta a házelnök, felsorolva Muhit, Mohácsot, Nagymajtényt, Világost, Doberdót, a Don-kanyart, az 1956-os pesti utcát, “ahol mindig egyedül maradtunk, ahol mindig magyar hősök születtek és haltak, ahol a mérhetetlen életáldozatból és szenvedésből azonban mindig újjászületett a magyar élet”.

Fotó: MTI/Vajda János Fotó: MTI/Vajda János ©

Vámosújfaluról szólva azt mondta: a település háromszor pusztult el és háromszor született újjá a történelemben. Az 1300-as évek végén az árvíz semmisítette meg, 1567-ben és 1683-ben pedig a törökök pusztították el. A korabeli vámosújfaluiak azokban az időkben végzetesen egyedül maradtak, és csak magukra számíthattak, azaz “tulajdonképpen kénytelenek voltak hősökké válni”.

Kövér László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon először 1917-ben, az első világháború idején született törvény arról, hogy a hazáért életüket áldozó hősökről meg kell emlékezni. 1924-ben újabb törvény rögzítette, hogy “a nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja és a mindenkori magyar hősi halottak emlékének szenteli”.

1924 és 1945 között minden évben méltóképpen emlékezhettek a magyarok a hőseikről, 1945 és 1990 között a kommunisták betiltották a magyar hősök emléknapját, elfojtani kívánták az emlékezetét mindannak, ami a magyarok számára erőt, önbizalmat és önbecsülést adhat – mondta Kövér László, hozzáfűzve, 2001-ben, az első Orbán-kormány idején az Országgyűlés helyreállította a magyar hősök emléknapját.

A házelnök hangsúlyozta: az életüket feláldozó magyar hősöknek az emlékezés mellett azzal nyújtható igazi elégtétel, ha a mai magyarok munkájukkal megerősítik mindazt, amiért a hősök életüket adták: a szabad, demokratikus, önrendelkező Magyarországot és az öntudatos, összetartó magyar nemzetet.

Egyúttal kötelességnek nevezte “a nagyvilágban élő magyarok közötti lelki, szellemi és közjogi kötelékek” megerősítését is.

Kövér László kitért arra: napjainkban szembe kell nézni azokkal az erőkkel, amelyek Európának és benne Magyarországnak is olyan jövőt szánnak, amelyben nem a népakarat, azaz a demokrácia uralkodik, hanem valami egyéb, “senki által meg nem választott bürokraták akarata érvényesül”, amelyben nem az európai és a magyar ember a meghatározó, hanem valami egyéb, egyfajta nemzeti, hitbéli, kulturális, önazonosságától is megfosztott, “azaz gyökértelenné tett embermassza”.

Ebben pedig nem az európai és a magyar érdek az elsődleges, hanem másfajta, Európától és Magyarországtól egyaránt idegen gazdasági, ideológiai háttérhatalmak érdekei – hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott: “szembe kell néznünk azokkal az erőkkel, amelyek idegenek tömeges betelepítésével az Európai Unió erőszakolt központosításával, közösségeink aláásásával, hagyományaink, normáink bomlasztásával el akarják törölni Európa és Magyarország keresztény gyökereit, fel akarják számolni az európai nemzetek államait, önazonosságát és érdekeit, egy olyan új uralom alá akarnak hajtani mindannyiunkat Európában, mely uralom demokráciaellenes és nemzetellenes”.

Az előttünk álló küzdelmekben a korábban életüket áldozó magyar hősöktől eltérően a mai magyarok nincsenek egyedül, így jó esélyük van arra, hogy nem kell ismét életük feláldozásával megváltaniuk a magyar jövőt – fejtette ki, hozzátéve: “sorsközösségben vannak velünk Európa nemzetei, akikben egyre jobban tudatosul a veszély, egyre jobban erősödik a veszélyérzet”.

A veszély elhárítására a mai magyarok – mint a történelemben oly sokszor -, most is példát és erőt nyújtanak európai sorstársaiknak – jelentette ki Kövér László.
A beszédet követő ünnepi műsor után a vámosújfalui hősök nevét őrző emlékművet koszorúk borították el.

-MTI-








hirdetés