Horváth Péter: “Soha nem mondták meg, hogy mit lehet nyilatkoznom és mit nem…”

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke - © Fotó: Ádám János
Miskolc – A pedagóguskar elnöke sajnálja, hogy egyelőre nem sikerült a közoktatás gondjain enyhíteni. Az Észak-Magyarország interjúja Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével.

Az elmúlt héten Miskolcon járt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. A Herman Ottó Gimnáziumba látogatott el a tantestület nyílt levele kapcsán, melyet január 5-én hozott nyilvánosságra a gimnázium, és azóta országszerte 300 iskola, szervezet csatlakozott hozzá, valamint több mint 21 ezer magánszemély. Interjúnk még az elmúlt héten készült, de azóta megtört a jég, az oktatás irányítói változásokat jelentettek be a hét végén.

– Mit gondol, miért kavart olyan nagy vihart a Herman Ottó Gimnázium nyílt levele? Hiszen a pedagógusok évek óta tapasztalják és jelzik is az oktatás problémáit a sajtónak és a kormányzatnak egyaránt.

Horváth Péter: Szerintem pontosan az, amit a levelükben megfogalmaznak a gimnázium tanárai. Az a fajta elégedetlenség, ami az érzésük szerint mára ahhoz vezetett, hogy már nem tudják megfelelően elvégezni a munkájukat, vagyis nem tudják megadni azt a segítséget a diákoknak, amit elvárnának. És mindez egy rendkívül szenvedélyes levélben fogalmazódott meg.

– Kellett tehát a szenvedélyes hangvétel is, hogy végre az oktatás irányítói is meghallják, baj van?

Horváth Péter: Ezt a szenvedélyt az a fajta elkeseredett hangulat és az a fajta elkötelezettség szülte, ami miatt a pedagógusok úgy érezték, azt a munkát már nem tudják megfelelően végezni, ami miatt a tanári pályát választották. És elsősorban nem a saját hibájukból, hanem azért, mert a környezet nem teremti meg a lehetőséget számukra, hogy maximálisan el tudják látni a feladataikat.

– A Herman gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke úgy fogalmazott, a tanfelügyelettel és az önértékeléssel kapcsolatos rengeteg adminisztráció volt az utolsó csepp a pohárban.

Horváth Péter: Igen, az utóbbi három évben olyan komoly rendszerátalakítások folytak, amelyek eredményei kétségesek. Tehát egyelőre csak a komoly többletmunkát tapasztalják a pedagógusok, de azokat az eredményeket, melyeket az új rendszer kitalálói és megalkotói reméltek, egyáltalán nem érzik. A pedagógusok nem látják, hogy bármelyik változtatás javította volna a munkavégzés feltételeit. Se a működtetés, se a fenntartás, se a szakmai munka terén.

– A Nemzeti Pedagógus Kar a nyílt levél előtt jelezte a köznevelési államtitkárságnak, hogy komoly problémák vannak az oktatás terén?

Horváth Péter: A nyílt levélben megfogalmazott problémák egyáltalán nem meglepő és hirtelen előbukkanó gondok, amelyekről eddig senki nem tudott. Az éves beszámolókban és a velem készült interjúkban pontról pontra ezeket a problémákat jeleztem, sőt ezeknél jóval többet. És természetesen ezeket továbbítottuk az államtitkárság felé is. Ennek köszönhetően bizonyos témákban elkezdődtek az egyeztetések, például a tanfelügyeleti rendszerrel kapcsolatban. Reményeim szerint lesznek egyeztetések az intézményfenntartó központtal, valamint a tananyag tartalmával kapcsolatban is. Azt gondolom, hogy a pedagóguskar próbálja a feladatát elvégezni a törvényben előírtak szerint. Nagyon sajnálom, hogy egyelőre nem sikerült azokon a gondokon enyhíteni, amelyek például a Herman gimnázium nyílt levelében megfogalmazódtak.

– Van arra remény, hogy olyan változások szülessenek, amelyek valóban megnyugtatóak lennének a pedagógusok számára?

Horváth Péter: Vannak olyan témák, amelyekben úgy látom, nagyon jó eséllyel elérhetők eredmények. Most leginkább a tanfelügyeleti rendszert látom ilyennek, amelynél jó esély van arra, hogy komoly változások történjenek.

– A pedagóguskartól mennyire elvárás a kormányzat részéről, hogy ne legyen túl radikális? A hermanos levélben az áll, hogy a pedagóguskar csak látszat­egyeztetésre szolgál.

Horváth Péter: A kormány részéről egyetlen esetben sem fogalmaztak meg elvárást a pedagóguskar felé. Nekem egyetlen egyszer sem mondták, hogy ezt vagy azt kell nyilatkoznom. Amennyiben ez történne, biztos, hogy felállnék az elnöki székből. A pedagógusok részéről pedig alultájékozottságot és előítéleteket tapasztalok. Nem ismerik a kar munkáját, bizalmatlanok a karral a megalakulásának körülményei miatt. Nekünk azon kell fáradoznunk, hogy megnyerjük a kollégák bizalmát. Azt érezzék, hogy a pedagóguskar tesz értük. Ha a honlapunkon tájékozódnak, láthatják, hogy ugyanúgy gondolkodunk, ugyanaz a célunk, mint a levél íróinak. Ám ha nem lesznek eredmények, akkor hiába van meg a bizalom. Az előbb-utóbb elfogy.

– Milyen megfontolásból hozták létre a pedagóguskart? Sokakban az merült fel, hogy a kormányzat meg akarta osztani a pedagógusok erejét.

Horváth Péter: Nem hiszem, hogy ez így lenne. Azt gondolom, hogy a pedagógus-szakszervezetek elsősorban munkáltatói és a munkavállalói jogokkal, a bérezéssel, a munkahelyi körülményekkel kapcsolatos dolgokban kaptak feladatokat. Szakmai érdekvédő jogosultsággal azonban nem rendelkeztek. Olyannal, ami például a tantárgyakkal, tananyaggal is foglalkozhat. A pedagóguskart tehát kimondottan szakmai érdekvédelemre hozták létre. Korábban nagyon sok kisebb-nagyobb szakmai szervezet működött, és bizonyos értelemben nehéz volt a kormányzat dolga, mert nem tudta, hogy a sok közül melyikkel egyeztessen. Én azt feltételezem, hogy a szándék egy egységes szervezet létrehozása volt, amely meg tudja állapítani, hogy a pedagógusok gyakorlati tapasztalatai alapján mik a problémák. Én így fogom fel a munkámat, és eszerint próbálok meg dolgozni.

– Meddig lehet elmenni? Most felfokozott a hangulat, országos összefogás látszik, szándék van egy országos közalkalmazotti tanács létrehozására is. Egy ilyen helyzetben könnyebben el lehet érni eredményeket?

Horváth Péter: Reményeim szerint igen. És remélem, hogy komoly eredményeket lehet elérni. Szerintem fel kell ismerniük a döntéshozóknak, hogy itt valóban nem politikai indíttatású tiltakozásról van szó, hanem kétségbeesett, szakmai segélykiáltásról. A szakmában igen is vannak problémák, melyek mihamarabb megoldásra várnak.

– Említette a tantestületnek, hogy egyelőre gyenge a pedagóguskar. Mitől lenne erős?

Horváth Péter: Attól lenne erős, ha minél többen úgy gondolnák, hogy a pedagóguskar valóban képviseli az ő érdekeiket. Ha például a mostani, tavaszi választásokon sokkal többen vennének részt, jóval több jelöltet állítanának, hogy érezhető legyen, ez egy valóban alulról építkező szervezet, és lenne egyre több helyi, aktív pedagógus, akiknek a munkájára lehet számítani.

Csak a pedagógusok sértve érzik magukat amiatt, hogy úgymond beterelték őket a pedagóguskarba. Senki nem kérdezte meg tőlük, hogy akarják-e.

Horváth Péter: Igen, ezért mondtam én ma is azt, hogy egy ideig érthető, ha az érzelmeink vezérelnek bennünket, de szerintem végig kell gondolni, hogy a kar milyen lehetőségeket jelenthet. A kar eddigi munkája már nem szolgál rá az előítéletekre, szerintem van esélye, hogy erősebb szervezet legyen.

– Sok iskolában hallottam már azt, hogy véleményük szerint a kormánynak az az egyetlen célja az oktatással, hogy spóroljon rajta. Ön is így látja?

Horváth Péter: Én nem tudom, hogy ez célja-e vagy sem, mindenesetre azt látjuk, hogy az oktatásra költött pénz mennyisége nem növekszik, sem összességében, sem GDP-arányosan, ráadásul az erre költött összeg egy része nem biztos, hogy oda jut el, ahová el kellene jutnia. Mondok néhány árulkodó számot: az intézményfenntartó központ költségvetésének 92 százaléka bér, 8 százaléka dologi kiadás és 0 százaléka fejlesztés.

– Hegyi Erika –


A hétvégén bejelentett, közoktatást érintő változások

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere:

– Köznevelési kerekasztal alakul a felsőoktatási kerekasztal mintájára, amelyen a köznevelés aktuális kérdéseit tekintik majd át.

– A Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) 122 ezer alkalmazottja van, a szervezet nem működhet belső korrekciók nélkül.


Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár:

– A tanfelügyeleti, értékelési és minősítési terheket egyaránt felülvizsgáltuk, illetve felülvizsgáljuk. A pedagóguskar szakmai tagozatai, a szakértők és a szakszervezetek javaslatai alapján közel harmadára csökkenthető az adminisztráció.

– Nem két-, hanem ötévente kell az értékelési folyamatot elvégezni az intézményeknél, illetve a pedagógusoknál. Akik tavaly vagy idén átesnek minősítési eljáráson, azoknak nem kell tanfelügyeleti látogatásra készülni, ezen látogatások száma is harmadára csökkenhet.

– A jövő évre vonatkozóan további eljárásrendi, informatikai egyszerűsítésekre kell számítani.




Sporthírek