HOLDRASZÁLLÁS 40 – A náci német V2 mérnöke fontos szerepet játszott a holdutazásban is

A náci Németország csodafegyverének, a V-2 rakétának az atyja, Werner von Braun kulcsszerepet játszott az amerikai holdutazásban. Az ő vezetésével építették meg azt a Saturn V óriásrakétát, amely a Holdra vitte az amerikai űrhajósokat 1969. július 20-án.

Braun “a 30-as és a 70-es évek között az egyik legfontosabb rakétatervező volt, és az űrkutatás bajnoka” – írta róla most az amerikai űrhivatal weblapja.

Braun 1912-ben Bonnban született, 1955-ben lett amerikai állampolgár, és 65 éves korában 1977-ben Virginiában halt meg.

Von Braun már kamasz korában is szenvedélyesen érdeklődött a repülés iránt, és 17 évesen, 1929-ben beiratkozott az Ürrepülő-társaságba.

Rakétaépítésről álmodozott, ezért lépett be 1932-ben a német hadseregbe, miközben egyetemi tanulmányait végezte.

Von Braun vezette azt a csoportot, amely a második világháború alatt a világ első ballisztikus rakétáját, a V2-t kifejlesztette a nácik számára.

A rakétákat a nordhauseni rakétagyárban állították elő, ahol a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik közeli altáborának foglyait dolgoztatták. Sok ezer ember vesztette életét a náci csodafegyverért végzett kényszermunkán.

A V-2 rakéták 15 méter hosszúak voltak, 12 tonnát nyomtak. Folyékony üzemanyaggal működtek, és több mint 5 ezer kilométer óránkénti sebességgel tudtak repülni. Több mint 1 tonna robbanóanyagot tudtak 750 kilométeres távolságra eljuttatni. A V-2 rakétákat vetették be a németek 1944 szeptemberében London bombázásakor.

Von Braun már 1945 elején megértette, hogy Németország elveszítette a háborút, ezért szervezni kezdte, hogy az 500 legjobb tudóssal együtt megadja magát az amerikaiaknak.

A háború után 15 éven át dolgozott együtt von Braun a csapatával, és az a tudományos anyag és felszerelés, amelyet átvitt az Egyesült Államokba, segítette az amerikai ballisztikus rakéták, köztük a Jupiter kifejlesztését.

Von Braun – mint később magyarázta – azért az amerikaiaknak adta meg magát, mert a britektől nem kapott volna elég pénzt ő és a tudóscsapata, az oroszoktól meg félt.

Rakétafejlesztési központját 1960-ban áthelyezték az amerikai hadseregtől a nem sokkal előbb alakult Űrkutatási Hivatalhoz (NASA), és azt a feladatot adták neki, hogy építse meg a Saturn óriásrakétákat. Rá tartozott a Saturn-V ifejlesztése. Ezzel a rakétával kerülte meg a Holdat az Apolló-8, majd az Apolló-11, amelynek holdkompja le is szállt az égitesten.

Von Braunt 1970-ben felkérték a NASA stratégiai tervezőcsoportjának vezetésére. Elvállalta, de 1972-ben kilépett, és egy repülőipari cégnél vállalt munkát.

Öt évvel később, 1977-ben halt meg. Nem sokkal előtte könyvet írt a rakétatechnika és az űrrepülés történetéről.








hirdet�s