Hogyan lehet jól termő körténk a kiskertben?

Ízletes a termése
Ízletes a termése - © Fotó: balintgazda.hu
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Ha körtefá(ka)t szeretnénk ültetni, nem árt néhány dologra figyelni.

A körte kifejezetten igényes a termőhely megválasztására, vízigényes és egyben szélérzékeny kultúra, termelése tehát nem mindenhol lehetséges sikeresen – hívja fel a figyelmet a Nébih. Emellett nagyon érzékenyen reagál a termesztéstechnológiai hibákra. A rosszul kivitelezett metszés drasztikusan rontja a termésmennyiséget.

Alanyfajta-használat

Nagy problémát jelent, hogy a körte vegetatív szaporításának nehézségei miatt jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan alanyfajta-szortiment, amelyben különböző növekedési erélyű és az eltérő ökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó sorozatok lennének. Arra kényszerülünk – főként az intenzív művelési ültetvényeknél –, hogy a termőhelyhez kevésbé alkalmazkodó, de gyengébb növekedésű birseket használjuk alanyként. Birsen azonban nem mindegyik körtefajta nevelhető, illetve fejlődik jól. A vadkörtemagonc-alanyon nevelt fák gyökerei mélyebbre hatolnak és kevesebb elágazást fejlesztenek. A birsalany sekélyebben fejlődő gyökerei hamarabb befejezik a növekedést, kisebb területet hálóznak be, de több elágazást nevelnek.

A körte nem tartozik a nitrogénigényes gyümölcsök közé, a termésmennyiség növelésére, a tápelemarányok fenntartása érdekében korábban mégis sokszor 150-200 kg/ha hatóanyag kijuttatását javasolták. Manapság a körténél is egyre inkább felvetődik a nitrogéntrágyázás lehetséges minimumra korlátozása, aminek nemcsak környezetvédelmi előnyei vannak, hanem a hatására gyorsan fejlődő zöldhajtások a körtelevélbolha kedvenc részei a körtefán.

Érzékeny

A körte bármely alanyon különösen érzékeny a talaj túlzott mésztartalmára, ezért ezeken hamarabb jelenik meg a vashiány. A birsen gyengén fejlődő fajtákon (Conference, Vilmos-körte stb.) általában hamarabb mutatkozik a klorózis. A klorotikus tüneteket két tényező együttes hatása váltja ki: a talajok többségében van elegendő vas, azonban a túl sok meszet tartalmazó, lúgos vagy túl savanyú kémhatású talajokon a vas átalakul nehezen oldható és a növény számára alig felvehető vegyületté. Pedig a vas a zöld színanyagok képzéséhez és az anyagcsere szabályozásához elengedhetetlenül szükséges a növények számára, másrészt a levelek magas K-tartalma valamilyen formában megakadályozza a vas felhasználását a klorofillképzésben. A túl meszes talajok a vas-, bór- és mangánhiányon kívül nagyban hozzájárulnak a körte fokozott kősejtképződéséhez. A körte nagyon érzékeny a bórhiányra. A korai bórhiány a gyümölcsön parásodást, repedést okozhat. A későbbi bórhiánynál a gyümölcsök felületén besüppedések, gödrök vannak.

ÉM


Fő kártevők: levélbolha és tetvek

A körte fontosabb kártevői a füstösszárnyú körtelevélbolha, a zöld almalevéltetű, a kaliforniai pajzstetű, a piros körtepajzstetű, a levélbarkók, a bimbólikasztó ormányos, az almamoly, a körtemoly, a sodrómolyok, elsősorban az almailonca, valamint a körtedarázs. Ezek közül legfontosabb a füstösszárnyú körtelevélbolha, mivel öt-hat nemzedéke van egy évben, rendkívül gyorsan kialakul a rovarölőszer-rezisztencia, nagy mennyiségű mézharmatot termel, amelyen megtelepszik a korompenész, csökkentve a növény asszimilációs felületét, további számos betegség (tűzelhalás, körte levélsodródás vírus, körte fitoplazmás betegsége) terjesztője.

A többi kártevő egyedszáma – a régen nagyüzemi körtetermesztés során használt növényvédő szerek hatására – jelentősen lecsökkent, azonban mára a szelektív, környezetbarát növényvédő szerek miatt újra növekvő tendenciát mutat.