Hogyan jár túl Péter a farkas eszén?

Akt.:
Sziklavári Károly
Sziklavári Károly - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – Gyermekkoncertre hívja az óvodásokat és a kisiskolásokat a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Interjú: Sziklavári Károllyal, a miskolci szimfonikusok zenei szakreferensével.

Prokofjev Péter és a farkas című szimfonikus meséje ritkán hallható. Valószínűleg azért, mert Pétert eredetileg úttörőként jelölte meg a szerző, mondta lapunknak Sziklavári Károly, a miskolci szimfonikusok zenei szakreferense, szerkesztője. A történetből azonban az úttörőség nyugodtan elhagyható.

A Péter és a farkas kisgyermekeket szólít meg, de egy olyan műről van szó, amely a felnőttek számára is érdekes lehet.
Sziklavári Károly

Tudom, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekar nagyon fontosnak tartja a gyerekek és a fiatalok megismertetését a komolyzenével, hogy valamikor ők is hangversenyre járó emberek legyenek. Gondolom, a Péter és a farkas is ennek a programnak az egyik része.

Sziklavári Károly: Valóban, a gyermek- és ifjúsági programok egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a zenekar életében. A legkisebbektől egészen a tizenéves korig, mindenkinek nyújt hallgatnivalót a zenekar, a koncerteket izgalmas programokkal és művekkel teszi vonzóvá. A Péter és a farkas kisgyermekeket szólít meg, de egy olyan műről van szó, amely a felnőttek számára is érdekes lehet. A zenei világa mindenképpen. Tulajdonképpen ez a hangversenykísérlet lesz a gyermek- és ifjúsági koncertek sorozatán belül. A kísérletben kiváló partnerre leltünk a Balázs Győző Református Líceum munkatársaiban és növendékeiben. Úgyhogy bizakodva várjuk a folytatást annak ellenére, hogy a gyerekkoncert még előttünk van.

Miért ezt a művet választották a gyerekek számára?

Sziklavári Károly: Tulajdonképpen kézenfekvő választás, hiszen a történet gyerekeknek szól, ugyanakkor a rendszerváltoztatás óta ritkán hallható darab. Pétert eredetileg úttörőként jelölte meg a szerző, úgyhogy ez lehet az egyik oka annak, hogy ritkán játsszák. Azonban ez abszolút elhagyható, mert az úttörőség egyáltalán nem befolyásolja a cselekmény menetét. A mű érdemes a megszólaltatásra, ezt is bizonyítani kívánjuk a koncertünkkel.

Említette, hogy a Balázs Győző Református Líceummal közös együttműködés eredménye a hangverseny. Mit jelent ez? Ők mit adtak a darabhoz?

Sziklavári Károly: Ők a vizuális látványelemeket adták a koncerthez. Ez az előadás a hagyomány folytatása mellett annak bizonyos elhagyását is magával hozza. Konkrétan arról van szó, hogy a mesélés nem közben történik, a zene megszakításával, ahogy azt Prokofjev előírta, hanem előmesélés formájában. Az előmesélő Juhász Judit, bábszínész lesz. A zenét pedig a líceum diákjai által készített animáció egészíti ki, ami sokféle látványelemet foglal magában. De nem akarok mindent előre elárulni.


Fotók: Bujdos Tibor


Az én gyerekkoromban még tananyag volt a Péter és a farkas. Az énektanárnő ezen a művön keresztül mutatta be a különböző hangszerek hangszínét. Gondolom, ez is az egyik célja a darabnak.

Sziklavári Károly: Hogyne! Ez a mű tulajdonképpen egyfajta „hangzó kalauzka” a szimfonikus zenekarhoz. Számos hangszert mutat be, azok jellegzetes ismérveivel együtt. Az ezekhez a hangszerekhez kapcsolódó állandóan visszatérő zenei anyagok egy-egy szereplőt jelenítenek meg. Így például a madárkát a fuvola, érdekes és virtuóz zenei anyaggal. A kacsa az oboa, lágy, lassú keringővel, enyhén fanyar, komikus tónussal. A macskát a klarinét, nagyapót a fagott, a farkast három kürt, Pétert a vonósok, a vadászok lövéseit pedig az üstdob varázsolja elénk.

Nem tervezik, hogy ezt az egyszeri előadást minden iskolába elviszik vagy minden miskolci és környéki iskolást meghívnak majd a Művészetek Házába?

Sziklavári Károly: Ez nyilván egy jó lehetőség és nyitottak is vagyunk sokféle irányba. De most előbb várjuk meg a koncertet,és annak megfelelően tervezzük a folytatását!

Ez az előadás szerezhet olyan élményt a gyerekeknek, ami után esetleg kedvet kapnak a hangszertanulásra vagy hangverseny-látogatásra?

Sziklavári Károly: Bízunk benne, hogy meghatározó élmény lesz számukra. A Péter és a farkas, mint szimfonikus mese a maga nemében egyedülálló a zeneirodalomban. Meseopera több is van, de szimfonikus mese alig.

Milyen a Péter és a farkas zenei világa?

Sziklavári Károly: A mű az 1930-as években keletkezett, színes és összetett zenei világ jellemzi. Hallunk majd olyan indulókat, amelyek Prokofjev korának zenei köznyelvéből valók, ugyanakkor a múltból is merít a szerző, Wagner természetpoézisének számos elemét fedezhetjük fel a műben. A romantikus hagyomány igen erőteljesen mögötte van.

– Hegyi Erika –








hirdetés