Hódmezõvásárhelyi III/III-asok – a lista már az interneten is olvasható

Mostantól Hódmezõvásárhely honlapján, az Emlékpontban és a városi könyvtárban és a levéltárban is meg lehet nézni azt a tanulmányt, amelyet a helyi önkormányzat kérésére készítettek el a városban élõ volt III/III-as ügynökökrõl és tartótisztekrõl, azok tevékenységérõl és arról, hogy az állambiztonsági szolgálatok a település gazdasági, kulturális, egyházi és politikai életére milyen hatással voltak.

A magyar városok közül elõször Hódmezõvásárhelyen 2008 szeptemberében kezdõdött a kutatás, amelynek eredményeként született meg a tanulmány, amelyik az állambiztonsági szolgálatok 1956 és 1989 közötti helyi tevékenységét mutatják be. Ebbõl kiderül, hogy Hódmezõvásárhelyen az egykori Belügyminisztérium volt III/III-as csoportfõnökségének kilencvenhat tagja – akik közül harminckét embert nem sikerült név szerint azonosítani, mivel a hálózati személyek beazonosításhoz szükséges dokumentumok a 80′-as évek végén eltûntek – tevékenykedett és ötvenhat tartótisztjét azonosították be.

A tanulmány foglalkozik negyvenkilenc további olyan ügynökkel is, akik a városon kívül, Csongrád megye más területein tevékenykedtek. A tanulmány célja az, hogy a hódmezõvásárhelyiek szembe nézhessenek múltjukkal, megismerhessék, milyen hatást gyakoroltak az állambiztonsági szolgálatok a város kulturális, gazdasági, egyházi, politikai, társadalmi életére – mondta a Független Hírügynökségnek Lázár János polgármester (FIDESZ). A polgármester hozzátette, ezzel nem az a céljuk, hogy megbélyegezzenek bárkit is, hiszen nem lehet tudni, hogy egyes emberek miért vállalták el a titkosszolgálati munkát.

A tanulmány tartalmazza, hogy kezdetben az 1956-os forradalom leverése volt az állambiztonsági szolgálat tevékenységének középpontjában, a hatvanas években a téeszesítés, a hetvenes években az egyházi élet, illetve a fiatalok “rendszerellenes” tevékenysége vált fontossá, a nyolcvanas években pedig elõtérbe kerültek a szervezõdõ ellenzéki pártokkal kapcsolatos feladatok. Lázár János elmondta, a kutatás nem érintette sem a katonai titkosszolgálatok, sem a hírszerzés tevékenységét. A feldolgozott jelentések alapján a hálózat tevékenysége a hétvégi disznóvágástól az otthoni beszélgetésig átszõtte a hódmezõvásárhelyiek életét 1956 és 1989 között.

A kutatás azonban még nem fejezõdött be. Az Emlékpont történészei a következõ lépésként az ún. munkadossziék feldolgozásával folytatják a munkát, erre a képviselõ testület múlt heti ülésén kaptak felhatalmazást. A munka folytatása akár további éveket is igénybe vehet, mert akkora anyagmennyiséget kell feldolgozniuk. A polgármester elmondta, a tanulmány a múlt egy eddig ismeretlen területét tárta fel és szerinte az egész országban ezt kellene tenni. Úgy gondolja, a lista és a tanulmány nyilvánosságra hozásával nem sértettek adatvédelmi törvényt.








hirdet�s