Hobbija: ’56-os emberi sorsokat gyűjt

Akt.:
Csete Örs könyvének egyik oldalpárját mutatja
Csete Örs könyvének egyik oldalpárját mutatja - © Fotó: Kozma István
Miskolc – Egyik pillanatban hősök, a következőben gyarló emberek – Csete Örs ötvenhatja.

Van, aki söralátéteket gyűjt, én ötvenhatos emberi sorsokat – ezzel magyarázza Csete Örs, hogy miért is születtek meg a forradalomról szóló könyvei. Persze ennél összetettebb a dolog. Amit csinál, az egyfajta misszió, honlapján 24. óra projektnek nevezte el: szenvedélyesen próbálja felkutatni, megörökíteni, bemutatni a forradalom hajdani résztvevőit.

Százötven interjú

1993-ban készültek el az első interjúk, amelyeket a hosszú évek alatt több mint 150 követett. Sok száz órára rúgnak a rögzített beszélgetések és hatalmas mennyiségű az elkattintott fotó. Az anyagból három kötet is készült, a legfrissebb a közelmúltban látott napvilágot „1956 személyesen” címmel a Püski kiadó gondozásában. A szép kiállítású album 111 egykori magyar fegyveres, halálraítélt és külföldi szimpatizáns (lengyelek, olaszok, osztrákok, románok, finnek) fotóportréja mellett 111 személyes történetet is tartalmaz.

Életük leg­alább egy pillanatában­­­ hősként viselkedtek.” Csete Örs

Csete Örs a napokban Miskolcon járt. Ez is a misszió része, magával ragadóan, empátiával mesél. Megy, ahová hívják, iskolákba is, hogy a következő generációkhoz is eljusson, hogyan éltek, mi motiválta az akkori hősöket. Hősöket? Ez is érdekes. A szerző konklúziója: az emberek döntései az esetek többségében nem úgynevezett kétbites döntések, azaz nem egyszerűsíthetők le feketére és fehérre. Egyik pillanatban hősök, majd a következőben gyarló emberek. De életük legalább egy pillanatában hősként viselkedtek. Akkor például, amikor segítettek egy menekülőn, amikor vért adtak idegenekért, amikor a forradalom mellé álltak.

Emberi sorsok

Érdekes például annak a fiatalnak a története, aki azért csatlakozott a tüntetőkhöz, mert megtetszett neki a tömegben egy lány. Az más kérdés, hogy később az ő vallomása alapján ítélték halálra. Vagy azé a férfié, aki sportolóként sosem politizált, de barátja unszolására elment megnézni a csoportosulást úgy, hogy a korábban alig hordott tiszti egyenruháját is felvette, és magához vette szolgálati pisztolyát. És ott vannak a külföldiek. A sepsiszentgyörgyi tanár, aki verseket írat a diákjaival a forradalomról. Őt is és a fél osztályt is lecsukják. Az itt tanuló lengyel egyetemista, aki mindenképp tenni akart a magyarokért és a felgyújtott irattárat mentette. Vagy a külföldi szimpatizánsok, például a finn lány, aki barátnőivel kokárdákat horgolt, hogy a magyaroknak segítsen, vagy az osztrák, aki a határtól két méterre négyméteres máglyát gyújt, hogy tudják a disszidálók, merre menjenek.

Fotó: Kozma István Fotó: Kozma István ©

A megszólalók közül sokakat halálra ítéltek, majd éveket töltöttek börtönben, van, aki csak 1970-ben szabadult. Kettétört életek. Amikor kikerültek, akkor kellett gyorsan pótolni mindent, amiről lemaradtak, gyakori, hogy nem jártak sikerrel.

1956.hu

Az album dióhéjban foglalja össze az emberi történeteket. S hogy mi lesz, lett a sorsa a hatalmas mennyiségű összegyűjtött hanganyagnak? A szerző megjegyzi, nem a könyvért készítette a beszélgetéseket, ez csak egy melléktermék, az igazi lényeg az 1956.hu portál. – Egy könyv csak kevesek kezébe jut el, de az internetes tartalmat bárhol a világon látják, és bárki, bármikor reagálni is tud rá – mondja.

Csete Örs tíz évvel a forradalom után született. Eredeti végzettsége szerint magyartanár és könyvtáros, később etnográfusi diplomát is szerzett, ma köztisztviselőként dolgozik Budapesten. Misszióját szabadidejében végzi, és önmaga finanszírozza.

Hajdu Mariann


Fotó: Kozma István
Miskolc - Csete Örs 1956 személyesen című kötetét mutatta be csütörtökön Miskolcon, a megyei könyvtárban. Az album 111 egykori magyar fegyveres és külföldi barátaink (lengyelek, olaszok, osztrákok, románok, finnek) fotóportréja mellett 111 személyes történetet is tartalmaz a forradalomról. [c...








hirdetés










hirdet�s