A gödör legmélyén
Megdöbbenve olvastam azokat a gyűlölettől fűtött indulatos bejegyzéseket internetes fórumunkon, melyek az óvodáztatási támogatásról szóló cikkünk alatt sorakoztak. – Hegyi Erika jegyzete.
Félreértés ne essék, én sem értek egyet azon szülők támogatásával, akik gyermekeiket nem gondozzák, nem nevelik, hagyják éhezni, fázni, patkányok között szaladgálni, a kukákban kotorászni. De. Amikor hasonló témáról folyik a vita, mindig eszembe jut az is, hogy az a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek (hivatalosan így nevezik), vajon mit tehet arról, hogy ki az anyja, apja, hová született, milyen mély gödörből kell kimásznia, amikor mások meg egyenesen a palota legszebb gyermekszobájában kezdhetik az életüket?
Gödör. Nem véletlenül írtam ezt. Nemrég jártam Miskolc egyik hátrányos helyzetű családok által lakott városrészében. Volt ott egy gödör, amelyet vaslemezzel takartak le. Abból kályhacső meredt az ég felé, a bejártként szolgáló lyukból pedig meztelen kisgyerek bújt elő.
És akkor arra gondoltam, hogy amíg gödörben lehet lakni, ott gyerekeket „nevelni”, addig valami nincs rendben ebben az országban. Addig a segélyek, a támogatások, a pótlékok nem a létrára költettek. A létrára, ami által ki lehetne mászni a gödörből.
Előzmény:
Pénzért járnak majd óvodába
A jövőben 20 ezer forint beóvodázási támogatást kapnak a hátrányos helyzetű gyermekek szülei, ha pedig rendszeresen hordják gyermeküket óvodába, félévenként további 10 ezer forinthoz juthatnak.
Kapcsolódók:
Az Új Tudás programról 
