Az önmagukat erõsítõ pozitív visszacsatolásokra hozta fel példaként azt, hogy a melegedés miatt csökken a Föld jégtakarója, de ha kisebb a jégsapka, akkor kevesebb napfényt ver vissza a bolygó, vagyis többet nyel el, tehát melegszik. Hasonló veszélyeket rejt magában a tundra örökké fagyott talajának olvadása, amely következtében metán kerül a levegõbe, és a metán a széndioxidnál is sokkal erõsebb üvegházhatású gáz.
Meadows kiemelte, hogy a légkör széndioxid-tartalma még akkor is évtizedekig, de valószínûleg évszázadokig növekedne, ha az emberiség egyik napról a másikra abbahagyná az üvegházhatású gázok kibocsátást.
A már beindult klímamelegedési folyamat tehetetlenségét ecsetelte a német Stefan Rahmstorf. Ha a CO2-kibocsátás egyik pillanatról a másikra megszûnne, még akkor is ezer évig tartana, mire leállna a Föld melegedése, húzta alá.
Rahmstorf kiemelte, hogy a légkörbe kerülõ széndioxid egy része a tengerekben nyelõdik el. Emiatt az óceánok lényegesen savasabbak lettek, ami már az ökológiai egyensúly felborulásával fenyeget. Ha az emberiség még 30-40 éven át a mostani tempóban termeli a széndioxidot, akkor a tengeri ökorendszerek tönkremennek. Ez akkor is globális problémát okozna, ha egyáltalán nem lenne klímamelegedés.
A német tudós kiemelte, hogy a felmelegedés több ponton sokkal gyorsabban zajlik, mint ahogy a kutatók elõre jelezték. A Föld jégsapkája például lényegesen nagyobb ütemben olvad, de sokkal nagyobb a tengerek vízszintjének emelkedése is: évente nem 1,9 milliméter, hanem 3,5 milliméter. Ha a Föld átlagos hõmérséklete még 2-3 fokot emelkedik, akkor lesz olyan a klíma, mint 3 millió évvel ezelõtt volt, amikor is a világtengerek szintje 25-35 méterrel volt magasabb a mainál – húzta alá a német tudós.
Anders Wijkman svéd akadémikus és politikus, a Római Klub alelnöke (a Római Klub jelentése volt annak idején a Növekedés határai), az európai Parlament egyik környezetvédelemre és klímavédelemre szakosodott képviselõje, kiemelte, hogy a klímamelegedéssel egyidejûleg más válságok is zajlanak, például pénzügyi és környezeti. A Föld népessége még mindig növekszik, a környezetet az emberiség kirabolja. Mindennek még akkor is nagy lenne a negatív hatása, ha a széndioxid-kibocsátás azonnal leállna. Wijkman szerint az iparilag fejlett országoknak nem 20 százalékkal kellene csökkenteniük a CO2-kibocsátásukat (mint az EU elhatározta), hanem 40 százalékkal.
A decemberi koppenhágai klíma-világkonferenciáról szólva a svéd tudós és politikus azt mondta: jobb ha elhalasztják a megállapodást, mintha rossz megállapodást írnak alá.
A Római Klub 1968-ban alakult tudósokból, politikusokból, üzletemberekbõl, akik a világ globális problémáival foglalkoztak, elsõnek a környezeti katasztrófa veszélyével. A római Klub adta ki 1972-ben a Növekedés Határai címû beszámolót, amely a történelem legnagyobb példányban kiadott környezetvédelmi könyvének bizonyult.
A szerdai tudományos konferenciát az EU soros elnöki tisztét ellátó Svédország nagykövetsége, a CEU, a Magyar Tudományos Akadémia és a Jövõ Nemzedékek Országgyûlési Biztosának hivatala szervezte.