Juhász István az MKSZ új szakmai igazgatója
„A munkakörét saját kérésére felmondó Hajdu János utódaként 2010. szeptember 1-jei kinevezéssel Juhász István lett a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója. A 45 éves szakedző Tóth Lászlóval együtt kitűnő eredményeket ért el a 2005-ben világbajnoki bronzérmet szerző férfi junior válogatottal. Tevékenységének köszönhető a mezőkövesdi kézilabdázás hátterének megerősödése is. Az utóbbi két évben a török férfi válogatott szövetségi kapitánya volt.” – áll a Magyar Kézilabda Szövetség közleményében. A mezőkövesdi szakembert kedden a női kézilabda válogatott Telenor Kupa sajtótájékoztatóján be is mutatták a szakmának, sajtónak.
– És a tájékoztatón már meg is kaptam az első felkérést, hiszen én leszek a kupa televíziós szakkomentátora – mondta Juhász István, akitől azt tudakoltuk először, hogy mi történt az elmúlt hónapokban, hiszen legutóbb még mint a török férfi válogatott szövetségi kapitányával beszélgettünk.
– Új elnöke lett a török szövetségnek, aki új elképzeléseket hozott magával, így Kovács Péterrel, aki a török szövetség szakmai igazgatója volt úgy gondoltuk, hogy váltanunk kell. Voltak ajánlataim külföldről és úgy is terveztem, hogy „kint” folytatom a munkám, amikor igen kellemes meglepetésként jött a magyar szövetség megkeresése július végén. Az elnök, Sinka László hívott fel aki felvázolta, hogy a szakmai igazgatói posztra keresik a megfelelő embert, és én is a jelöltek között vagyok. Aztán a junior Európa-bajnokságon Pozsonyban találkoztunk, ahol folytattuk az egyeztetést, és végül a múlt héten kedden egymás tenyerébe csaptunk. Természetesen elődömmel, Hajdu Jánossal is megtörtént az átadás-átvétel, mindent megbeszéltünk, ami a gördülékeny folytatáshoz kell, és volt persze találkozóm az elnökséggel is, mely után véglegessé vált a kinevezésem.
A kihívás óriási
Juhász István, arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a feladata a következőket mondta:
– Minden ami szakma a szivacskézilabdától – azaz a legkisebbektől kezdve – a felnőtt válogatottakig, utóbbinál persze másak a hatáskörök. A korosztályos válogatottaknál már komplex lesz a feladatom, míg az edzőképzésben és oktatásban is részt kell vennem, például az irányvonalak tervezésével, a megvalósíthatóság megteremtésével. A kihívás óriási, de egyáltalán nem ijedtem meg, hiszen amióta kézilabdával foglalkozom végigjártam a ranglétrát, így egyáltalán nem új számomra sem az utánpótlás nevelés kérdése, sem a válogatotthoz való viszony, hiszen a nemzeti csapatok mellett is nyolc évet töltöttem. Kezembe adták a „botot”, a feladatot meg kell oldani, és mint ahogy eddig mindig, most is arra fogok törekedni, hogy mindez maximálisan sikerüljön. Azt azért el kell mondanom, hogy nagyon büszke vagyok arra, hogy Borsod megyei emberként értem el azt, hogy a magyar kézilabdáért dolgozhatok…
- PA -
