A szombaton 17 órakor megrendezésre kerülő Diósgyőri VTK – Videoton FC NB I-es bajnoki labdarúgó mérkőzés előtt adják át használatra a Diósgyőri stadion új lelátóját, a Napos oldalon felépített fedett, ülőhelyes részt, amely alatt kiszolgáló helyiségék (büfé, valamint női-, és férfi mosdók) kaptak helyet a 400 milliós forintos beruházás során.
– Ez a stadionrekonstrukciós program második része, az első részben, 2003-ban a villanyvilágítás került átadásra, 2006-ban pedig a klubház teljes felújítása, valamint a tribün lelátó felújítása, műanyag székkel való felszerelése történt meg 535 millió forint értékben – mondta Varga László, miskolci önkormányzati képviselő, a Diósgyőri Sportliget önkormányzati biztosa. – A most befejeződött munkálatok során az államtól kapott 300 millió forintos forrás, valamint a miskolci önkormányzat büdzséjéből erre a célra fordított 100 millió forintjának a felhasználásával európai szinten is komfortosnak számító nézőteret vehetnek birtokukba a drukkerek. Olyat, ami megfelelő védőtávolságra van a pályától, és ennek ellenére kiváló kilátást biztosít több ezer nézőnek.
Három irányban
Mint arról korábban lapunkban beszámoltunk: a miskolci önkormányzat 2008. december 18-án megtartott képviselőtestületi ülésén úgy döntött, hogy 2009-ben 396 millió, 2010-ben pedig 404 millió forintot fordít a diósgyőri stadion felújítására. Vagyis a most átadásra kerülő 400 milliós forintos projektet egy újabb ilyen volumenű beruházásnak kellene követnie. És, hogy mi valósulhatna meg ennek során?
– Szándékunk szerint szeretnék folytatni a stadionrekonstrukciót, az ehhez szükséges tervek elkészültek – mondta Varga László. – Azon viszont még el kell gondolkodnunk, hogy a stadion melyik részén kellene folytatni a munkálatokat. Lehetne a pálya mélyebbre helyezésével, ami az atlétikai pálya elköltöztetésével valósulhatna meg, de azt tudni kell, hogy csak az atlétikai pályának az új helyre telepítése kb. 150 millió forintba kerülne. Szóba jöhet még a déli részen új lelátó kialakítása, de ez esetben figyelembe kell venni, hogy a szomszédságában pontosan hová és mennyi füves edzőpálya épüljön, és ez most még nem ismert. Lehetséges lenne még az Andrássy út felé eső rész megújítása, amit a stadion és az út közötti terület, valamint a stadion lelátójának együttes hasznosításával lenne célszerű megoldani, ami alatt azt értem, hogy a földterület kereskedelmi vagy szolgáltatói célú fejlesztésével komplexen kellene kezelni a stadion északi részének megújítását.
Harmadik rész?
A Diósgyőri Sportliget önkormányzati biztosától azt is megkérdeztük, hogy rendelkezésre áll-e stadionrekonstrukció harmadik részére a 2008. decemberében elfogadott határozat szerinti 404 millió forint (abban az előterjesztésben a 2009-es évre a 150 millió forintos önkormányzati forrás mellett a gödör néven ismert, a diósgyőri sportingatlan területén lévő salakos labdarúgópálya eladásából befolyó 246 millió forintot tervezték forrásként, míg a 2010-es megvalósulásra 404 millió forintos önkormányzati forrást).
– Nem egyszerű ez a mostani költségvetési helyzet, de ne felejtsük el, hogy az elmúlt hat, hét évben 1 milliárd forintot költöttünk a stadionra – válaszolta Varga László. – De ezzel együtt is keressük a partnereket ahhoz, hogy miként tudnánk folytatni, hogy az idén elmozdulást tudjunk elérni.
|
Stadionrekonstrukció kronológia:
|
|
2000. december 2.:Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter bejelentette: a stadionrekonstrukciós program nem 36, hanem 38 stadiont érint majd, mivel nem csak a labdarúgás első- és másodosztályában szereplő csapatok pályáit, hanem a szegedi és diósgyőri stadiont is felújítják. 2001. október 17.: Az Ifjúsági és Sportminiszter 60/2001. számú határozatában döntött arról, hogy az országos stadionrekonstrukciós program keretében a miskolci önkormányzat a Diósgyőri stadion felújítására és modernizálására 355 millió Forint vissza nem térítendő állami támogatásban részesül. 2001. november 14.: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a 14/2001. számú határozatában döntött a stadionrekonstrukciós beruházáshoz szükséges 180 millió Forint önkormányzati önerő biztosításáról. Mivel mind az állami, mind az önkormányzati támogatás éves bontásban (2003-2004-2005-2006) állt rendelkezésre, ezért a beruházás ütemezése is ennek megfelelően történt. 2003. június 7.: Két időkapszulát helyeztek el az alapkő alá a diósgyőri stadionban, a Diósgyőri VTK – Pécsi MFC (1-3) NB I/B-s bajnoki focimérkőzés szünetében: Gyurcsány Ferenc sportminiszter és Káli Sándor miskolci polgármester egyet, valamint a szurkolók egy másikat. Az alapkövet a gyár felőli oldalon, a jobb oldali sarokzászló melletti gödörben helyezték el, annak apropóján, hogy elindul Miskolcon a stadionrekonstrukciós program első részének, első üteme (az alapkő alól néhány héttel később a szurkolók időkapszuláját, ami relikviákat tartalmazott, ellopták). 2003. november 14.: A DVTK stadionban először gyúltak fények. A négy darab egyenként 42 méteres magas oszlopokra 32-32 reflektor került, amelyek fényereje 500 és 1500 lux között állítható. A villanyvilágítás üzempróbája után egy nappal, november 15-én, az első villanyfényes mérkőzést is megrendezték (NB I/B: Diósgyőri VTK-BS – Kecskeméti TE 0-2). Ezt nevezték a stadionrekonstrukció első szakaszának, amelyet a 355 millió forintos állami valamint a 180 millió forintos önkormányzati forrás egy részéből építettek ki. 2005. augusztus 8.: Megkezdődött a 355 millió forintos állami és 180 millió forintos önkormányzati forrásból megvalósuló stadionrekonstrukciós program második üteme, amelynek során elbontásra került a klubház előtti korzó nevű lelátórész, valamint betemetésre került a föld alatti játékoskijáró. 2006. április 22.: Miután felszerelték a műanyag székeket a tribünre, és a külső burkolásokat is elvégeztek az ezt megelőző napon, lezárult a stadionrekonstrukciós program első részének második üteme (meccset is rendeztek ezen a napon, NB I: Diósgyőri VTK – Ferencvárosi TC 0-1). Ennek során az 1939. június 25-én átadott klubház megújult, szerkezete megerősítésre került, a gépészeti, erős- és gyengeáramú hálózat is kicserélődött, továbbá a labdarúgók és a játékvezetők új öltözőt kaptak, valamint a futballklub kiszolgáló személyzete is új irodákba költözhetett, és emellett a megújult csatornarendszerrel együtt új vizesblokkok is kialakításra kerültek. Kiépült a beléptető rendszer is, amelynek a működtetéséhez szükséges hardverelemeket az állam biztosította, az önkormányzat pedig a kiépítés technikai költségeit finanszírozta, azonban szoftverek híján a beléptetőrendszert a mai napig nem helyezték üzembe. 2009. augusztus 10.: A stadionrekonstrukciós program második részének első ütemében ezen a napon kapja meg a kivitelező a munkaterületet, hogy megkezdhesse az 1968-ban épült, jelenlegi állóhelyi rész hét szektorának elbontását, és ott egy új lelátórész épüljön, amelyhez az állam 300 millió forint, a miskolci önkormányzat pedig 100 millió forint forrást biztosít. Nyolc nappal később megkezdődött az állóhelyi szektorok elbontása. 2010. március 6.: Lezárult a stadionrekonstrukciós program második része, huszonkilenc nappal a határidő előtt (a kivitelezők a szerződéskötéstől számítva a 240. napra vállalták az elkészítést) átadásra kerül a 400 millió forintból megvalósult beruházás, amelynek során új fedett lelátórész épült, ahová 3137 ülőhelyet szereltek fel (a korábbi tervekhez képest 346 székkel kevesebbet, az ülések tengelytávolságának növelése miatt). A lelátó alatt egy vendéglátó egységen kívül egy új női-, és egy új férfi vizesblokk került kialakításra. Az átadáskor – a tribünnel együtt – összesen 4332 ülőhelyet lehet megszámolni a stadionban. |
ÉM/BCS