A kőzetdarab aláhullását Budapesttől kezdve Borsodon át Szabolcs megyében is látták, egyesek izgatottan, mások aggódva hívták a rendőrség és a katasztrófavédelem ismert számait, hogy hírt adjanak az eseményről. Egyre másra kerülnek napvilágra a különböző megfigyelőkamerák felvételei és a szemtanúk beszámolói, akik különböző helyen és módon látták feltűnni a sztratoszférán túlról érkezett kődarabot.
Mit mondtak a szakértők? Nézze meg a videót a képre kattintva!
Kedden reggel kereste föl szerkesztőségünket a vasmegyeriCsáki József, akinek édesanyja egy koppanást hallott az éjfélhez közeli időpontban, majd fény borította el a szobát, ahol éppen tartózkodott. Másnap Csáki József egy különös kődarabot talált a kertben.
- Édesanyám hétfőn reggel szólt arról, hogy mit tapasztalt az éjjel – kezdte történetét a megtaláló. Az ereszen hallott valamit koppanni, majd jött a nagy fényesség, pont abban az időben, amikor a meteor elhúzott Észak-Magyarország fölött. Először azt hitték a szüleim – folytatta Csáki József -, hogy valaki petárdát dobott a házra, de ilyenkor már faluhelyen mindenki behúzódik, így ezt végül elvetettük.
Kimentem körülnézni, hátha látszik valami a portán, ekkor láttam meg az eresz mellett a kiskertben a követ. Egyből a meteor jutott eszembe. Azért is furcsa volt a kő ottléte, mert a virágoskertet gondozzuk, folyamatosan forog a föld, ott egy szál kő sincs – mesélte a történetet Csáki úr.
Kedden a délelőtt folyamán találkoztunk a megtalálóval, aki természetesen a meteoritnak vélt darabot is magával hozta. Elsőre egy fekete üvegdarabnak tűnt a kőzet, ami arra utal, hogy nagyon magas hőhatásnak volt kitéve. Alakja szabálytalan, sarkos, éles és sima egyszerre. Ha valóban a világűrből érkezett, akkor ez azt jelentheti, hogy már bolygónk légterében, kis magasságban vált le egy nagyobb darabról.
Mivel sem mi, sem a megtaláló Csáki József nem geológus, és az ásványokhoz sem értünk, így a Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézetének oktatóihoz fordultunk, akik érdeklődve forgatták a követ. Jelen volt az intézet igazgatója, Dr. Hanusz Árpád, Dr. Dobány Zoltán docens, de a vizsgálat után a végső szót Dr. Szepesi János adjunktus, ásványszakértő mondta ki: „Nem meteorit.”
Az anyag egyébként leginkább az obszidiánra hasonlít, melyet más néven vulkáni üvegnek is hívnak. Úgy alakul ki, hogy a tűzhányóból kiömlő savas és viszkózus forró láva hirtelen lehűl és megszilárdul. Emiatt kapja a jellegzetes, üvegszerű összetételét.
A vasmegyeri kőzet is valami hasonló módon alakulhatott ki. – Ugyanígy néz ki, ha Pálházán a kohóban újraolvasztják a perlitet – mondta Dr. Szepesi János szakértő.
A Nyíregyházához közeli településen tehát sajnos nem a vasárnap látott meteor darabját találta meg Csáki József, hanem „csak” egy obszidiánszerű követ. Arra azonban még mindig nincs magyarázat, hogy miként került a rózsák tövébe a vasmegyeri „meteorit”.