Patikaalapítás: kitették a stoptáblát
A parlament döntése nyomán 2011. január 1-jéig átmeneti gyógyszertár-létesítési moratóriumot vezettek be, vagyis csak olyan településen engedélyezik közforgalmú patika létesítését, ahol a moratórium idején ilyen gyógyszertár megszüntette működését és a településen nem működik patika. A módosítás nem érinti az intézeti, a fiók- és a kézi gyógyszertárak alapítására vonatkozó szabályokat.
A gyógyszerészkamara egyetért a moratóriummal, ugyanis az utóbbi időben főleg forgalmas városi utcákban nyíltak új patikák, s lényegesen több alakult, mint ami indokolt volna a betegellátás szempontjából, véli dr. Tantó Miklós a gyógyszerészkamara megyei elnöke is.
Nem ott, ahol elkelne
– Elég Miskolc főutcáján végigmenni, s legalább 8 patikát számolhatunk meg másfél kilométeren belül. Ez nem valós ellátási érdekeket szolgál, sokkal inkább bizonyos üzleti elképzeléseket jelenít meg. A szabad patikanyitás nem segített a kistelepülések betegein, akik kénytelenek buszra szállni, ha szeretnék kiváltani a receptjeiket, de még példánknál maradva Miskolcon is van olyan településrész, nem is egy, ahonnan úgymond hiányzik a patika, mert több ezer ember él patikai szolgáltatás nélkül. A moratórium hírére országosan 200 új kérelmet adtak be, arról nincs tudomásom, hogy ezek közül mennyi a megyénkbeli, minthogy a gyógyszerészkamarák jogait már korábban megnyirbálták, erre nincs rálátásunk. A szakmai felügyeletet az ÁNTSZ látja el.
Nő a tartozásuk
Minthogy dr. Tantó Miklós egyben egy gyógyszer-nagykereskedelmi cég vezetője is, arról is be tudott számolni, hogy a patikáknak egyre több a határidőn túli tartozásuk, egyre kisebb készleteket tudnak tartani, s hogy vidéken még rosszabb a helyzet, mint Miskolcon. Ennek viszont csak egyik oka, hogy a patikaláncokkal nemigen tudják a versenyt tartani a kispatikák, s egynek-egynek egyre kisebb szelet jut a „közös tortából”. A másik: hogy a gyógyszeren mindössze 10 százalék az árrés.
Ez utóbbi emelése nem éppen betegérdek, ebben egyetért dr. Tantó Miklós is. Bár, mint mondta, a kamarának van olyan javaslata, ami az árat nem növelné, de a bevételt igen (a tárgyalásokig ezt nem részletezné).
– Ezen gondolkozunk, s azt reméljük, hogy az új patikatörvény tervezeténél figyelembe veszi a kormány a gyógyszerészkamara szakmai javaslatát – jelentette ki dr. Tantó Miklós.
Ezt olvashattuk |
|
“Ha a patikusok jól lobbiznak, visszatérhet a területi és lakosságarányos monopolhelyzetük. A felek azonban egyelőre vitáznak, a kamara által pártolt megközelítés szerint a gyógyszer eladása a közegészségügy szerves része, hiszen ez a betegek gyógyszerhez való hozzájutásának a kulcsa. A Gazdasági Versenyhivatal megközelítése viszont homlokegyenest más. Az irodavezető úgy véli: a gyógyszer nem a patikus, hanem a gyógyszeripar terméke, amelynek biztonságát nem a patikus személye, hanem a törzskönyvezési eljárás garantálja. A támogatott készítmények ára az egészségbiztosítóval folytatott alkuk során dől el, a kiskereskedelmi árrés jogszabályban maximalizált, a gyógyszert pedig az orvos választja ki. A patikáknak ezek közül egyikre sincs befolyásuk, így a termékük nem más, mint egy a gyógyszertár által nyújtott szolgáltatáscsomag.” (Figyelő július 22.) |
Megyei “patikatérkép” |
|
Közforgalmú gyógyszertárak száma megyénkben: 2007. december 31.: 137 Megszűnt közforgalmú gyógyszertárak száma megyénkben: 2007. december 31.: 0 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: 196 településen nincs gyógyszertár, de ellátatlan település nincs. 2010. július 28. napjáig: 13 új közforgalmú gyógyszertár létesítési kérelem érkezett megyénkre vonatkozóan. Forrás: ÁNTSZ |
ÉM-SzK
Cikk ajánlása
-
0
-
-
