Talán hidegre fordult időjárás miatt, netán azért, mert kiürültek a háztartások tartalékai, de a márciusi ónodi vásáron nem volt óriási tömeg. Persze senki ne gondolja azt, hogy ne lettek volna sokan, ám az a „lépésben totyogunk a sorok között” hangulat nem fogta el az embert.
Észnél lenni
Kiskutya, papagáj, galamb. A másik oldalon, lejjebb malacok, lovak. Igaz, utóbbiból kora délelőtt alig láthattunk. De persze itt voltak a príma használt árut forgalmazók, a „minden 200 forintos” táblák, a kovács, a bugyi árus, vagy éppen a szolnoki cipőárus. Fogyott a lángos, a forralt bor, – valamiért a multifunkcionális bicska – és észnél kellett lennie az autósoknak a vásár közvetlen közelében a gyalogosok miatt.
(JLI)