Szalóczi Katalin
Az iskolákban javában folyik a munka – jó, ha csak a tanévkezdettel összefüggő, s már nem a felújításé. Ámbár ki tudja, csak kicsit kellett körbenéznünk, s máris akadtunk olyan példára: a tavalyi építkezéssel járó felfordulás idején is született a kényszerből hasznos megoldás, amit immár a rendezett körülmények között is érdemes megtartani. Arról nem is szólva: ha az ember biztos abban, hogy valami jó születik, könnyebben átvészeli a változást.
Változás bőven akadt az oktatás területén is az elmúlt húsz-huszonöt esztendőben. No persze, jól is néznénk ki, ha épp ez nem változott volna! Csak hát egy kicsit túl sok volt a felülről elrendelt, értelmetlennek bizonyult változásból. Nem csoda, ha sok pedagógus belékeseredett.
Szerencsére ismerni azért olyan pedagógusokat is, akik eddig sem várták remegve az aktuális, politikától nem mentes ukázt, például hogy jövőre milyen tankönyvből kell tanítaniuk. Akik saját biztos tudásukra, erkölcsükre alapozva eltökélték, honnan hová akarják eljuttatni tanítványaikat, s ehhez megvolt a maguk módszere, eszköze beleértve a saját emberi tartásukat és példájukat is. Ők most sem félnek, inkább reménykednek. Hogy a politika megteremti hozzá a feltételeket.
A rákészülés napjai – becsengetés előtt