Miskolci szegregációs per – Jogsértés van, kártérítés nincs
Miskolc – Újabb szegregációs perben
hirdetett ítéletet a B.-A.-Z. Megyei
Bíróság hétfőn. A miskolci
önkormányzat nem először szerepelt
alperesként szegregációs ügyben,
mint arról korábban már
beszámoltunk. A
kerekasztal-beszélgetésről 
Újabb szegregációs perben
hirdetett ítéletet a B.-A.-Z. Megyei
Bíróság hétfőn. A
miskolci önkormányzat nem
először szerepelt alperesként
szegregációs ügyben, mint
arról korábban már
beszámoltunk. Ezúttal hat
magánszemély (akik közül az
egyik időközben visszalépett) perelte
be az önkormányzatot.
Nem volt minőségi
A magánszemélyeket támogató
Esélyt a Hátrányos
Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
indokai alapján azért, mert az
ügyben érintett roma gyerekek a
hátrányos
megkülönböztetés
következtében (az integrált
iskolák beiskolázási
körzetét nem vonták össze csak
az integrálás után egy
évvel) nem részesülhettek
minőségi oktatásban. Ezért
nem voltak képesek megfelelően
továbbtanulni, vagy csak olyan szakmát
sajátíthattak el, amellyel nem tudtak
elhelyezkedni. Felperesek azt kérték a
bíróságtól, hogy
állapítsa meg: az
önkormányzat megsértette a
személyhez fűződő jogaikat,
valamint a bíróság
kötelezze az önkormányzatot
elégtétel adására
két országos napilapban fizetett
hirdetés megjelentetésével,
továbbá fejenként 500 ezer forint
nem vagyoni kártérítést
követeltek. Az ügyben a Fazola Henrik
Általános Iskola volt
tanulóiról van szó.
Elutasította
Ítélethirdetésében
dr. Pecsenye Csaba bíró
megállapította: az
önkormányzat azzal az
intézkedésével, hogy az
általa fenntartót
Komlóstetői és Fazola
Henrik Általános Iskolák
igazgatási és gazdasági
integrációjakor elmulasztotta
beiskolázási körzetük
összevonását, megsértette a
felperesek egyenlő
bánásmódhoz való
jogát. Ezt meghaladóan a megyei
bíróság a felperesek
keresetét elutasítja, és
kötelezi őket, hogy fejenként 10 ezer
forintot perköltségként fizessenek
meg az alperesnek 15 napon belül.
Az indokok szerint többek között az is
szerepelt: a Fazola Henrik Általános
Iskola mint tagiskola oktatási
színvonala megfelelő, és a roma
gyerekek integrációjával
kapcsolatban kiemelkedő. Az
önkormányzat által csatolt
pedagógiai programból kiderül, a
tagiskola nem szenved hátrányt a
székhelyiskolával szemben., sőt a
felszereltségben sem marad el
attól.
Az ítélethirdetés után a
felperesek jogi képviselője, dr.
Sahin–Tóth Balázs
bejelentte, az ítélet
megváltoztatásának
érdekében fellebbezést
nyújt be az öt felperes
egyetértésével.
2005 decemberében
kerekasztal–beszélgetésre
hívta lapunk a még ma is pereskedő
feleket, melyen jelen volt az oktatási
tárca képviselője is. Az
álláspontok azóta sem
közeledtek.
Előzmények |
2004-ben azért perelte be a miskolci önkormányzatot az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, mert szerintük hátrányosan különböztették meg a roma gyerekeket a többiektől az iskolák összevonásával. Három miskolci iskolánál észlelték a szerintük törvénytelenséget. A selyemréti iskolát a József Attila utcaival, a komlóstetőit a Fazola Henrik iskolával, a bulgárföldit pedig a perecesi általános iskolával vonták össze. A bíróság nem adott helyt az alapítvány keresetének. Másodfokon a Debreceni Ítélőtábla ítélkezett: helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, egyetlen — azóta a felek által más és másféleképp magyarázott — pont kivételével. Ebben az olvasható, hogy az önkormányzat a beiskolázási körzethatárok összeolvasztásának elmulasztásával (ezt a lépést azonban még a per kezdete előtt pótolta) megsértette több iskola roma tanulóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát. Azóta 2007 elején az alapítvány újra beperelte a miskolci önkormányzatot — hasonló okokból. A per még folyamatban van. |
Nem pereskedni kellene! |
A bíróság ítéletéről dr. Kormos Vilmos, a miskolci önkormányzat közoktatási osztályának vezetője fontosnak tartotta megjegyezni: a szóban forgó Fazola Henrik Általános Iskolában 11 éve működő felzárkóztató program elindításakor ott voltak azok az emberek is, akik az utóbbi években a szegregációs pereket kezdeményezik. A program azóta is kiválóan működik, a pedagógusok szakmailag felkészültek, a tanulók továbbtanulási mutatói is ezt bizonyítják. Az önkormányzat nem kezdeményez pert az alapítvány ellen, tudtuk meg, bár felmerült már, hogy megteszik ezt a lépést. A főosztályvezető szerint azonban le kellene ülni és megbeszélni a problémákat, nem pedig a bíróság elé vinni azokat. A találkozás és szakmai beszélgetés lehetőségét fel is ajánlotta az alapítvány elnökének, de eddig nem történt semmi. |
| Ítélethirdetés után |
|
Ön szerint szegregál a
miskolci önkormányzat?
Kapcsolódó cikkek:
- Integráció,
szegregáció,
közbiztonság - Szegregáció? Az
önkormányzat cáfol - Szegregáció vagy
integráció? - Nem haladunk egyről a
kettőre – konferencia
Lillafüreden - Az alapítvány nem
adna pénzt Miskolcnak - Győzött a
cigányság érdeke - Konferencia a
szegregáció
felszámolásáról - “Miskolc ne kapjon uniós
pénzt” - A Legfelsőbb
Bíróság szerint is
szegregálják a roma
gyerekeket
Cikk ajánlása
-
0
-
-
