2009.01.30 08:38; Frissítve: 2009.01.30 08:38

Miskolc szegregál, de csak az alapítvány perel

Miskolc – A minisztérium örül a
szegregációs pereknek, szerintük ezek
segítik a probléma megoldását.

Amikor 2005–ben az első miskolci
szegregáció per idején lapunk
kerekasztal–beszélgetést rendezett a
történet szereplőinek
részvételével, az oktatási
tárcát képviselő akkori
miniszteri biztos, Daróczi
Gábor úgy nyilatkozott, a
pereskedő alapítványt a
minisztérium pénzzel is támogatja. A
héten újabb szegregációs
perben hozott ítéletet a megyei
bíróság, ennek kapcsán
kerestük meg az oktatási tárca jelenlegi
illetékesét, Sárközi
Gábort, az
Esélyegyenlőségi
Főosztály vezetőhelyettesét.

Ösztönözték

Ő azt állította, a
minisztérium jelenleg nem ad pénzt az
alapítványnak, de 2005–ben
és 2006–ban valóban adott:
összesen 4 millió 400 ezer forintot, a
deszegregációs folyamatok
támogatására. A
vezetőhelyettes azonban hangsúlyozta:
számukra nagyon fontosak ezek a peres
eljárások. Kutatások
bizonyítják ugyanis, hogy a
szegregált iskolában mindig
alacsonyabb az oktatás színvonala, mint
más iskolákban.

– Nem arról van szó, hogy a
pereskedés az egyetlen módja a
szegregáció
felszámolásának, de fontos, hogy
ilyen is legyen – fogalmazott.

Azt kérdeztük, miért nem
inkább törvényekkel, rendeletekkel
szünteti meg a minisztérium a
szegregációt? Mi szükség van
a perekre?
Sárközi Gábor erre
azt válaszolta: nem igaz, hogy nincsenek
törvények és
intézkedések az integráció
ösztönzésére. 2003–ban
kezdték el a szegregáció
felszámolásának anyagi
támogatását, akkor 45
intézmény kapcsolódott a
programba, ma már 1300 iskola és
közel 30 ezer pedagógus dolgozik az
integráció érdekében. De
vannak olyan önkormányzatok is, akik
mindenféle anyagi ösztönzés
ellenére felszámolták a
cigány iskolákat, és a
város iskoláiban egyenlően
osztották el a tanulókat.

Szociális terep

– Azért is fontos ez, mert az iskola a
tanuláson kívül szociális
terep is. Az integrált iskolába
járó gyerekek elfogadóbbak
lesznek, a cigány gyerekeknek pedig
nő az önbecsülésük. Az
országban ott jellemző éles
konfliktus a többségi társadalom
és a romák között, ahol
erőteljes a szegregáció –
érvelt Sárközi
Gábor.

A törvény tehát tiltja a
cigány tanulók
elkülönített oktatását?
– kérdeztük. A
főosztályvezető
egyértelműen azt állította,
hogy igen. Ezt az egyenló
bánásmódról
szóló és a közoktatási
törvény is tiltja. Az a
kérdésre, hogy ezek szerint
Miskolc vét a törvény
ellen, ha szegregált iskolákat tart fenn,
Sárközi Gábor
úgy válaszolt: igen, és ezt a
bíróság már kétszer
ki is mondta.

Hozzátette: Miskolc
egyébként a közoktatási
pályázatokhoz kötelezően
megalkotandó közoktatási
esélyegyenlőségi
intézkedési tervében maga is
elismeri a szegregáció
tényét. De ami igazán fontos:
elkötelezte magát ennek
felszámolásában!

VILLÁMVOKS: Ön szerint
Miskolc oktatási intézményei
szegregáltan oktatnak?

A hivatal
vizsgálódhat

Felvetettük: a
bíróság nem a
szegregációt
állapította meg, hanem azt,
hogy sérült a
tagiskolákba járó
gyerekek egyenlő
bánásmódhoz
való joga amiatt, mert az
intézmények
összevonásakor nem
vonták össze rögtön a
beiskolázási körzeteket
is. A főosztályvezető
szerint azonban ez épp a
szegregáció
megállapításának
tényét jelenti.

Azt is szerettük volna megtudni, hogy
miért nem a minisztérium
kötelezi a miskolci
önkormányzatot a
szegregáció
megszüntetésére, vagy
fordul
bírósághoz.

– A minisztérium
végrehajtó hatalom, nem
bíróság –
szögezte le a
főosztályvezető. –
Ha törvénytelenséget
tapasztalunk, az Oktatási Hivatalt
kérhetjük fel, hogy
vizsgálódjon. Ezt
egyébként a hivatal
Miskolcon meg is tette
2007–ben és a
szolgáltatások egyenlő
hozzájutásának
sérelme miatt 6
intézményt
pénzbírságra
büntetett, 2– t pedig
szóbeli figyelmeztetésben
részesített. Újabban
az Oktatási Hivatal már
fordulhat bírósághoz,
de számunkra az a fontos, hogy a
szegregáció
megszűnjön, ami az
intézkedési tervben meg is
található.

Nagy
várost kerestek

Nem csak Miskolcon indított
pert az Esélyt a
Hátrányos Helyzetű
Gyerekekért Alapítvány
szegregáció miatt, hanem
Nyíregyházán,
Hajdúhadházon,
Jászladányban,
Kaposvárott és Győrben
is, tudtuk meg az alapítvány
elnökétől,
Mohácsi
Erzsébettől.
Ezenkívül nagyon sok olyan
település van még, ahol
az Egyenlő
Bánásmód
Hatósághoz, az
ombudsmanhoz vagy a
Oktatási Hivatalhoz fordultak. Ahol
már befejeződött az
eljárás, ott sikerrel
jártak. Azért
Miskolc volt az első, mert
megyeszékhelyet kerestek, és
olyat, ahol a roma tanulók
száma magas.

Ha senki nem tartja nyilván, hogy ki
a roma tanuló és ki nem,
hogyan tudták
megállapítani a
szegregációt?
– kérdeztük az
elnököt. Mint mondta, a
törvény úgy fogalmaz:
valós vagy vélt
tulajdonságok alapján meg
lehet állapítani a
származást, tehát
ránézés
alapján.

Kapcsolódó cikkek: