Dr. Dsupin Róbert: Olyan színes a rendőrség, annyi szakterület van, hogy lehetetlen megunni. Egyébként hamarabb lettem rendőr, mint jogász, és ezt a szakmát szeretem. Másrészt az csak közhiedelem, hogy ügyvédként – főleg pályakezdőként – az ember feltétlenül sok pénzt keres… Mindig akkor jöttek a pályám során a váltások, amikor legjobban éreztem magam az adott pozícióban; akkor kaptam az újabb felkéréseket, amikor úgy éreztem, hogy beletanultam, de még voltak előttem újabb kihívások.
Dr. Dsupin Róbert: Úgy gondolom, az első év során az ember felméri az aktuális állapotokat, elfogadtatja magát az állománnyal, a vezetőkkel és a kollégákkal, majd megtervezi, és hozzálát felépíteni azt a struktúrát, amiben szerinte eredményesen lehet dolgozni. A második-harmadik év az építkezésé: ha jól mértük fel az elején a helyzetet, már látszaniuk kell az eredményeknek is. A következő egy-két év a finomhangolásé. Négy-öt év után már csak „szüretelni kell” – egyébként azt mondják, a mai munkavállalóknak néhány évente váltaniuk kell, hogy meg tudjanak újulni.
Dr. Dsupin Róbert: Vannak speciális feladataink, amelyek a határ közelségéből adódnak – például a kamionforgalom folyamatos ellenőrzése. Havonta 6-7 külföldi kamiont fogunk meg, amelyek vezetője nem tartotta be a kötelező pihenőidőt; a közelmúltban egy görög kamionos valami tíz óra alatt ért fel Görögországból. Múlt héten egy lengyel buszt fogtunk meg, amelyiken még csak tachográfkorong se volt. Ezek veszélyes helyzeteket eredményezhetnek, hiszen a fáradt sofőr könnyebben hibázik, ez pedig egy akkora monstrum esetében, mint egy kamion, végzetes lehet.
Dr. Dsupin Róbert: A területünkön főleg kisebb bűncselekmények történnek, és mivel sok kisebb településünk van, át kellett szervezni a körzeti megbízotti rendszert. Most egy 6-7 főből álló KMB-s csoport saját parancsnokot kapott, aki maga is kinn dolgozik az embereivel a terepen – amit saját forrásból, átcsoportosítással meg tudtam oldani. Tizennyolc hegyközi településért felelnek, és a munkájukhoz megfelelő önállóságot kaptak. Mivel ők vannak ott, ők tudják eldönteni, hol van rájuk leginkább szükség.
Azóta bebizonyosodott: kis csapat közvetlen irányítás alatt közvetlen felelősséggel nagyobb eredményességgel tud dolgozni. Minden üggyel foglalkozunk, hogy az állampolgár érzékelje, teszi a dolgát a rendőrség, a bűnözők pedig visszarettenjenek. Azzal a bűncselekménnyel van a legkevesebb dolgunk, amit el sem követnek. Az eddigi havi 12 bűncselekmény helyett most havi 7-8-at követnek el.
Ennek mintájára a Bodrogközben is hasonló átszervezést akarok végrehajtani. Következetesen „használjuk” a közigazgatási bírságot is; ha a „csibész” azt látja, hogy a rendőr nem nézi el azt sem, hogy nincs bekötve a biztonsági öve, talán elgondolkodik, érdemes-e mással próbálkoznia.
Dr. Dsupin Róbert: Mind a szakmai, mind a személyes kapcsolat jó a rendőrség és a többi egyenruhás szervezet tagjai között, beleértve a büntetés-végrehajtást és a pénzügyőrséget, de még a határ túloldalán működő szlovák és szlovákiai magyar rendőröket is. Az együttműködés eredményes, támogatjuk egymást.
ÉM-SZP
|
Dr. Dsupin Róbert alezredes tavaly január elsejétől a megye legfiatalabb kapitányságvezetőjeként irányítja a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság munkáját. A ’75-ös születésű rendőrtiszt Miskolcon, a Kilián gimnáziumban érettségizett, majd bűnügyi szakon elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát. Ezt követően a miskolci kapitányságon vizsgáló, később ügyeletvezető-helyettes, majd ügyeletvezető lett. Közben a Miskolci Egyetemen jogot hallgatott, a doktorátusa megszerzése után a megyei főkapitányság vizsgálati osztályának gazdaságvédelmi alosztályára került. Ezt követően a közrendvédelmi osztályon dolgozott fél évig majd két és fél évig az igazgatásrendészetet vezette. Ez 2009. január elsején ő váltotta a nyugállományba vonult Szabó Sándort a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság élén. |