Aranka néniék Balmazújvárosból jöttek tegnap este egy régi miskolci ismerősük nyaralójába. Mint mondja; amikor tudnak, találkoznak Mályiban és itt töltenek közel egy hetet nyaranta.
Zsolt viszont – ahogy mondja – csak itthonról, a faluból ugrott ki úszni egyet…
“Meg amúgy is nyári szünet van!” – teszi hozzá lazán a következő tanévtől már középiskolás srác.
Egyébként nincs tömeg, mint húsz éve. A “mályisták”, a vitorlázók természetesen ki nem hagynának egy ilyen napot, amikor még a széljárás is kiváló. Szelik is a habokat a hajók.
Ökör, aki…
“Hol vannak már kérem szépen azok a nyarak, amikor jóformán alig lehetett elférni a parton? Amikor sikk volt egy kis nyaraló Mályiban?” – kérdez vissza egy idősebb horgász, Bandi bá’. “Ami elmúlt, az elmúlt, de az vallom, hogy sokkal több lehetőség van a Mályi tóban, mint amennyit kihasználnak. Persze meg van előnye is a kevés népnek. Nézze csak meg, hogy mennyivel tisztább a víz!”
Való igaz, azonban a parkolóban távollétünkben sem lett több az autó. A Rózsakertből kitérő egyik vendég szerint majd holnap nézzek vissza. Nem ígérem meg.
“Ilyen közel Miskolchoz hol találsz tavat ingyen, meg frankó kocsmát?” – szegezi nekem a kérdést Adrián. “A magas strand árak mellett ökör, aki nem ide, vagy a nyéki tavakhoz megy ki! Ja, azt még írd le, hogy hajrá spanyolok!”
Hajrá, Mályi!