Jegyzet: Hálás betegek
Főként bizonyos koron felül kötelező beszédfordulat a „…de rosszul nézel ki”, „mennyit szedtél föl?”. Öröm bemenni egy patikába, a csillogó-villogó kínálókon talán még az örökélet kapszuláit is lehet kapni, sárga és kék változatban. Vélhető, hogy részben lelki problémák állnak a dolog hátterében, azok pedig igencsak „indokoltak”, ha nem is utazunk vissza sokat a történelemben. A megnövekedett kereslet széles kínálatot is szül, és a sok jogos panasszal terhes pálya ellenére még mindig nem könnyű – szerencsére – az orvossá válás. A szakmában rejlő emelkedettséget jól mutatja, hogy a célkeresztben lévő, állítólag gazdasági fejlődésünk egyik legnagyobb gátját jelentő, nemzetközileg is „elismert” korrupciót itt szalonképesen érzelmi töltettel fűszerezik. Az esetenként irreális, máshol elenyésző hálapénz belső viharokat is kavar olykor, jócskán rombolva a gyógyításhoz elengedhetetlen mítoszt.
A „kezelhetetlen” jelenség leginkább azokkal szemben igazságtalan, akik a szép hivatást a tőlük telhető legmagasabb színvonalon, szerény fizetésért, „csupán” az igazi hála megnyilvánulásait bezsebelve végzik.
