Felsőzsolca: mikor lesznek pénzek?
2010. augusztus 4-én rakták le annak a lakóparknak az alapkövét, amelynek leendő lakóit az árvíz által elpusztított házakban élt családok közül rászorultság alapján választja ki a város önkormányzata. A felsőzsolcai Bem utcai építkezésre kedden délelőtt látogattunk ki, s úgy tűnik a kivitelező által vállalt – ilyen méretű építkezéseknél példátlan – 40 napos befejezési határidőhöz is tartják magukat. Mint arról beszámoltunk, a területet a város adta az építkezés költségeit pedig a Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórum állja. Két telken négy ház épül fel, ezekben összesen nyolc család kap lakást. Hogy kik, arról testületi ülésen döntenek majd, a lakossági igénylések alapján. Az igénylők között olyanok vannak, akik nem tudják, vagy nem akarják felépíteni újra otthonukat, például azért mert idősek, vagy mert egészségi állapotuk nem engedi meg. A téglából épülő, cseréptetős, fa nyílászárós társasház jellegű önkormányzati bérlakásokba ezen igénylők közül a szociális rászorultság alapján döntik el egy későbbi testületi ülésen, hogy kik költözhetnek be.
Nincs még pénz
A felsőzsolcai magánházaknál is zajlanak az újjáépítkezések, igaz messze nem annyi amennyi
ház összedőlt (173 ház pusztult el az áradás során a településen). Akik már építkeznek, saját szakállukra kezdték el a munkálatokat, s remélik, hogy majd utólag kifizetik őket, de a legtöbb család kivár. Felsőzsolca városa pénteken (augusztus 6-án) igényelte meg a kormányzati támogatást. Az 1.730.000.000 forintos kárenyhítési összeg pontos szétosztását azonban az újjáépítési munkacsoport, illetőleg a gazdasági bizottság még nem kezdte meg, aminek okát Rudolf Mihály, Felsőzsolca főépítésze azzal magyarázta: a biztosító társaságok visszajelzésére várnak. Remélhetőleg már nem sokáig.
- Jövő hét kedden lesz testületi döntés, ahol megszavazza a város a konkrét pénzeket. Reményeink szerint a biztosító társaságok addigra pótolják mulasztásukat és lejelentik, hogy mennyi pénzt adnak a biztosított házakra. Felsőzsolcán a 173 tönkrement házból 89 volt biztosított, s azért szükséges megvárnunk, hogy ezekre mennyit adnak a biztosítók, mert ettől függ a nem biztosítottak támogatása is. Egy helyi rendelet szerint maximum 10 millió forintot kaphatnak kormányzati kárenyhítésként a nem biztosított károsultak és maximum 20 millió forintot a biztosítottak, a kormányzati támogatással együtt. Így például, aki 15 millióra volt biztosítva, s ezt az összeget meg is kapja – vagyis nem volt jelzáloggal terhelt a ház és nem emeli le a bank – akkor még 5 millió kormányzati kárenyhítést kaphat. Ha jelzáloggal terhelt a ház és a bank leemeli, akkor az a pénz “elúszott”, de ezek azok a részletek, amik még nem tisztázódtak, valószínűleg lehet alkudozni a bankkal, ezen jogászok dolgoznak – számolt be Rudolf Mihály.
Nagyobb házat hazudott magának
A főépítész portálunknak elmondta: a kárigényekben önbevallás alapján adták meg a lakosok az árvízben összedőlt házuk nagyságát, de ezeket a földhivatali adatokkal összevetették, így visszaélés nem történhet. “Igen, volt aki próbált visszaélni ezzel és az egy szoba, konyhás összedőlt háza helyett nagyobbat írt be” – válaszolta meg kérdésünket Rudolf Mihály. Nagyobb házat ugyanis senki nem kap, mint amilyen eredetileg is volt. Kisebbet viszont igen. Lesznek néhányan ilyenek, ők azok, akiknek összedőlt 4 szobás vályogháza helyett csak egy 2 szobás ház épül majd.
Nem a károsult kapja a pénzt
Elmondta azt is: a kárenyhítési összeget nem kapják meg a károsultak, az a felsőzsolcai önkormányzat elkülönített számlájára megy. A kárvallott csupán támogatói (ez lesz a Felsőzsolcai Önkormányzat) valamint kivitelezői szerződést ír alá, az önkormányzat pedig a kivitelezőnek fizet majd a felelős műszaki ellenőr leigazolása után.
Egy ilyen tragikus esemény után számolni lehet azzal, hogy néhány család úgy dönt: el akar költözni a településről. A főépítész eddig 10-13 olyan családról tud, akik máshol vásárolnának lakást/házat, de vannak olyanok is, akik Felsőzsolcán belül egy másik, eladó házat vennének meg.
- Ez felvet néhány kérdést, amikre egyelőre nem tudjuk a választ. Így például azt, hogy mi lesz azzal a telekkel amin az összedőlt ház áll, ha a tulajdonos elköltözik? Csereszerződés? Kié lesz utána a telek? – tette fel a kérdéseket Rudolf Mihály. – A jogászok ennek kidolgozásán is munkálkodnak, mert ugyan a kormányzati cél világos, a részletekben bujkál az ördög – hangsúlyozta.
