Az első "puha" száz nap

Kedden értékeli a május 29-én megalakult kormány első száz napját Orbán Viktor miniszterelnök a Professzorok Batthyány Körének rendezvényén. A számvetés szerdán folytatódik, a Fidesz-KDNP háromnapos, kihelyezett ülésén Tapolcán. Itt a tervek szerint Orbán Viktor a kormánypárti politikusok előtt is értékeli az általa vezetett kabinet első hónapjait. Az általunk megkérdezett elemzők szerint az elmúlt 100 nap leginkább időnyerésre volt jó.

Futószalagon

A frissen megválasztott parlamenti többség szinte azonnal elkezdte „futószalagon” szállítani a törvényeket, amivel a Fidesz egyik korábbi választási ígéretét igyekezett betartani, hívta föl a figyelmet Gyömöre Máté, a Progresszív Intézet elemzője. Hozzátette. ugyanakkor ezek kezdetben szimbolikus jogszabályok voltak (például kettős állampolgárság, vagy a kisebb parlament), ami azt a látszatot keltette, hogy még a legnagyobb kormánypárt sem tudja pontosan, hogy mit kezdjen az előtte álló feladatokkal. Az új kormány így csak vészhelyzetben (Kósa és Szijjártó államcsődről szóló nyilatkozatai után) ismertette gazdasági elképzeléseit, s jól látszik, hogy az önkormányzati választásokig várhatóan nem szolgálnak több konkrétummal. Ez nem is érdekük, hiszen a szombati kötcsei piknikről kiszivárgott információk szerint Orbán Viktor komolyabb kiadáscsökkentésre készül. Az elmúlt 100 nap tehát inkább szolgált időnyerésre, miközben ennek látszatát a Fidesz igyekezett végig kerülni, fogalmazott Gyömöre Máté.

Ígéretek és döntések

Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzőjének véleménye szerint az első 100 nap legfontosabb eredménye a kormány szempontjából, hogy a jelentős átalakítások és az azokat kísérő erőteljes ellenzéki kritikák ellenére a Fidesz-KDNP meg tudta őrizni 50 százalék feletti népszerűségét. Ez óriási jelentőséggel bír a közelgő önkormányzati választások miatt, melyet követően várhatóan csak 2014-ben lesz újra országos szintű szavazás, mutatott rá, hozzátéve: a kormány aktív döntéshozatala során eredményesen alkalmazta a „soft-landing”, azaz a „puha földet érés” taktikáját: vállalásaiban – a 3,8 százalékos hiánycél tartásán kívül – nem történt jelentős változtatás. A hitelességvesztés „rémképét” úgy sikerült tehát elkerülnie, hogy a konzervatív gondolkodáshoz közel álló „józan észre”, és utópiák helyett a valóságra hivatkozva összhangba tudta hozni korábbi ígéreteit döntéseivel. Bár utóbbiak között valóban számos, strukturális átalakításra vonatkozó terv szerepel, melyek többsége csak közép vagy hosszú távon fogják éreztetni hatásukat. Október 3-a után viszont már semmilyen „külső kényszer” nem fogja korlátozni a kormányt abban, hogy nekikezdjen akár a szociális ellátórendszerek átalakításához, vélekedett az elemző.

ÉM-HE