A törvényjavaslatot a parlament e hó 22-én elfogadta, most az országgyűlés elnökének aláírására vár: fellépnek a lakosságot leginkább irritáló bűncselekmények elkövetőivel szemben.

A kis bűn is bűn

„A kisebb tárgyi súlyú, ugyanakkor a lakosság széles rétegeinek biztonságérzetét különös mértékben sértő jogellenes cselekmények utóbbi időben tapasztalható, nagymértékű elszaporodása a büntetőjogi, illetve szabálysértési tárgyú jogszabályok egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát tette szükségessé", tájékoztatta lapukat Takács Katalin, a Belügyminisztérium sajtóreferense. A változások főleg a szabálysértési törvényt érintik, de a rendőrségi törvényhez, a BTK-hoz és a nemzetbiztonsági törvényhez is hozzá kellett nyúlni. A törvénymódosítás egyes, a társadalomra különösen veszélyes szabálysértések elleni fellépés hatékonyságának növelését – ezáltal mindenekelőtt a hátrányosabb helyzetű települések közbiztonságának javítását – célozza, ennek érdekében megteremti a jelenleginél szigorúbb és hatékonyabb hatósági fellépés lehetőségét, tette még hozzá a sajtóreferens.

Gárdatagokat is érinthet

A törvénymódosítás eredményeként a magánlaksértés, illetve a tulajdon elleni szabálysértések elzárással lesznek szankcionálhatók és gyorsított eljárás keretében a bíróságnak kell eljárnia, de lehetővé válik a tetten ért elkövetők őrizetbe vétele – ami önmagában is kellő visszatartó erővel bírhat. A szabálysértési értékhatárra elkövetett vagyon elleni bűncselekményekben eddig a települések jegyzőinek kellett eljárniuk, de nekik – nyomozati jogkör híján – se lehetőségük, se módjuk nem volt erre, most viszont a „piti ügyek” is visszakerülnek a rendőrséghez. Hogy mekkora plusz terhet ró ez a rendőrségre, egyelőre nem tudni, az ügyben a megyei kommunikációs iroda nem nyilatkozott.

A tulajdon elleni szabálysértések mellett a módosítás kitér a „feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel” elnevezésű szabálysértésre is, így a jövőben akár elzárással is sújtható lesz az, aki ilyen szervezet tevékenységében vesz részt, illetve nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruháját (vagy arra emlékeztető holmit) visel. (E pont miatt a Jobbik parlamenti frakciója nem szavazott a törvénymódosításról, a képviselőcsoport tagjai kezüket a tarkójukon összekulcsolva tiltakoztak az ellen, hogy a törvény „összemossa” a Magyar Gárda és a piti tolvajok ügyét.)

Csak keményen!

A törvénymódosítás hatására a jelenlegi harmincezerről ötvenezer forintra emelkedik az önkormányzati rendeletben megállapított szabálysértések esetén kiszabható pénzbírság legmagasabb összege, emellett a szabálysértést elkövető fiatalkorúakra is ki lehet majd szabni az elzárást – igaz, esetükben harminc nap a plafon. Nem lehet elzárással büntetni a terhessége negyedik hónapját elérő nőt, illetve a kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülőt vagy a fogyatékkal élő hozzátartozóját egyedül gondozókat.

Komolyabb visszatartó ereje lehet annak a rendelkezésnek, amely lehetővé teszi az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének érték-egybefoglalását, ha valaki ugyanazt a cselekményt egy éven belül több alkalommal követte el, ilyenkor ezeket a cselekményeket együttesen bírálják el. Ha azonban megállapítható az üzletszerű vagy a folytatólagos elkövetés, nincs értéke-egybefoglalás – és együttes elbírálás –, ugyanis ez már bűncselekmény-kategóriába emeli a sorozatos szabálysértéseket – erre pedig már létezik büntetőjogi szankció.

Plusz teher a bíróságokon

A legfontosabb változások közé tartozik még, hogy a rendőrség a tetten ért elkövetőt szabálysértési őrizetbe veheti, valamint bírósági titkár is eljárhat az ügyükben. Dr. Szabó József, a B.-A.-Z. Megyei Bíróság szóvivője szerint várhatóan tömegesen érkeznek majd ügyek a megye bíróságaira, amelyekben nyolc napon belül állást kell foglalni, ehhez viszont lehet, hogy szükség lesz a bírósági titkárok számának emelésére.

ÉM-SZP