Hernádpetri: Kinyílt a faluban a világ(háló) is

A farsangon
A farsangon - © Fotó: MA
Hernádpetri – A házi tündérek szerint a pizza olyan, mint a vakaró, csak van rajta valami.

Nincs iskola, nincs óvoda, nincs pap, de még kocsma sem. Egyetlen boltot találunk, de az is csak addig van nyitva, amíg az összes kenyeret el nem adják. 83 lakás van, ebből csupán 11-ben van vezetékes víz. A faluban 252-en élnek, ebből 105 a gyerekek száma, és negyven az aktív korúaké. De mivel alig van munka a környéken, így legtöbbjük munkanélküli. Az internetet mostanában vezették be, korábban a világ­háló is elérhetetlen volt. Orvos nincs, csak helyettesítés. Ha valaki be akar jutni Miskolcra egy orvosi vizsgálatra, annak 5300 forintért kell buszjegyet vennie.

Így élnek Hernádpetriben, alig száz kilométerre Miskolctól. És ezen az áldatlan állapoton próbált segíteni az a , amely a közel­múltban ért véget. A húsz hónapig tartó projektre 148 millió forint támogatást nyertek az uniótól. Amellett, hogy tudást, élményt adott a helyeiknek, abból a szempontból is fontos volt, hogy ez volt az első uniós forrás, amely a településre érkezett.

„Valóban áldatlan állapotok fogadtak minket, miközben csodálatos természeti környezetben fekszik Hernádpetri. 15 forrás van a környéken, a Garadna-patak végigfolyik a településen, az állatok szeretik, ezért a vadászoknak igazi paradicsom” – mesélte Szendrák Dóra, a Recik Alapítvány vezetője. Hozzátette: ezeket a lehetőségeket a jövőben, a turizmus fejlesztése érdekében ki szeretnék használni.

De ne szaladjunk előre, a jövő helyett ismerjük meg a telepprogramot. „Azt mondhatom, kinyílt a faluban a világ: lett internet, telefon, ez utóbbi az orvoselérhetőség szempontjából nagyon fontos. Minimális díjazás fejében létrehoztunk egy mosodát, tartottunk gyerekfoglalkozásokat, gyógypedagógiai fejlesztéseket, közösségfejlesztő programokat szerveztünk. Több klub működését is elindítottuk, például barkács- és kiskertklubot” – sorolta Szendrák Dóra.

Közösségfejlesztés, oktatás

A miskolci, lyukóvölgyi projekthez hasonlóan Hernádpetriben is megalakították a házitündér-klubot, ahol a hagyományos roma ételek mellett újdonságokkal is megismertették a helyi asszonyokat. „Egyszer pizzát sütöttünk, az egyik asszony azt mondta, ez olyan, mint a vakaró, csak van rajta valami” – emlékezett az alapítvány vezetője.

A közösségfejlesztés mellett persze oktatták is a helyieket. Kőművesnek, festőnek tanultak, vagy éppen családellátó képzésen vehettek részt. Ez utóbbi során házvezetőnői ismereteket szerezhettek a nők, illetve megtanulhatták azt, ami az ő szocializációjukból kimaradt. Szendrák Dóra példaként említette a pénzbeosztást, egészségügyi alapismereteket, elsősegélynyújtást.

reszt-vettek-a-magyarorszag-szeretlek

Részt vettek a „Magyarország, Szeretlek!” programban

Azt is megtudtuk, hogy a telep­program előtt, hiába kis közösségről beszélünk, az ott élők nem ismerték egymást. Se tér, se lehetőség nem volt arra, hogy közösségé formálódjanak, ezért a bizalmatlanság is nagy volt egymás iránt. „Létrejött a Csillag Szolgáltató Pont, ahol szociális munkások, munkaerőpiaci szolgáltatások is várták a részt vevőket. Programjainknak köszönhetően új barátságok születtek” – fogalmazott.

Ezek mellett az egészségügyi szűrőnapok is hasznosak voltak. Volt olyan, akit azonnal műtétre kellett küldeni, de olyan is, aki ott tudta meg, szemüvegre van szüksége.

A több mint másfél éves program december elején zárult. Az ott élőket azonban nem szeretnék magukra hagyni. Fontosnak tartják a gyerekek további képzését, hiszen – mint az alapítvány vezetője elmondta – szükséges, hogy szakmát tanuljanak, más lehetőségük nincs, hogy munkát találjanak. Mivel nincs óvoda, ezért családi napközi létrehozásában is gondolkodnak, illetve egy tanodát is szeretnének a településre vinni.

A program keretében megtanították az ott élőket sok mindenre, a terv az, hogy a projektzárás után maguktól is meg tudják szervezni az életüket.

N. Szántó Rita








hirdetés