Helypénz: fizetésre kötelezve

Akt.:
Helypénz: fizetésre kötelezve
Miskolc – Százmilliós bérleti díjat kérne a saját színháztól a miskolci önkormányzat.

Száz és félmillió forintot és az ezt terhelő forgalmi adó bérleti díjat kellene fizetnie a Miskolci Nemzeti Színházat üzemeltető nonprofit gazdasági társaságnak a színházi épületek egy évi használatáért, a megyeszékhely ingatlanhasznosító cége részére. A városháza erről szóló javaslatát május 17-i ülésén tárgyalja a miskolci közgyűlés.

Források

Mint ismert: idén januárban döntött arról a képviselőtestület, hogy költségvetési intézményként megszünteti a színházat, amelyik nonprofit gazdasági társaságként folytatja a munkáját. Korábban megszavazták valamennyi önkormányzati művészeti-kulturális intézmény hasonló átalakítását. Dr. Kriza Ákos polgármester az átalakítás tervét bejelentő sajtótájékoztatón a többi között azt hangsúlyozta: valamennyi átalakuló intézményben kizárólagos tulajdonos marad az önkormányzat, és a művészeti- és közművelődési intézmények feladatait meg kell őrizni, a kötelező önkormányzati feladatokat meg kell tartani, sőt bővíteni kell. Ehhez a város továbbra is biztosítja a forrásokat, de lehetőséget kell adni ahhoz, hogy az intézmények más, piaci tevékenységből is kiegészíthessék bevételeiket. Azaz: a miskolci kulturális intézmények piaci szereplővé is vállnak.

Van aki fizet, és van aki nem

Úgy tudjuk: eddig egyik intézmény sem fizetett bérleti díjat, lapunk információja szerint viszont ezután a színházon kívül a bábszínháznak és a szimfonikus zenekarnak is van ilyen befizetési kötelezettsége (utóbbinak 30 millió plusz áfa, előbbinek 10 millió plusz áfa), míg például a galéria, vagy a városi könyvtár ezután sem fizet. A városháza ezt gazdálkodási kérdésként kezeli, a színház befizetésével kapcsolatos javaslatot például Farkasné Hadházi Ildikó, gazdálkodási főosztályvezető jegyzi. Úgy tudjuk, ennek megfelelően senki nem vizsgálta/vizsgálja, van-e hatása a befizetésnek az említett intézmények művészeti munkájára, az általuk nyújtott szolgáltatások mennyiségére és minőségére – végső soron arra a polgármesteri ígéretben megfogalmazott igényre, hogy az említett intézmények által végzett feladatokat bővíteni kell, és hogy ehhez biztosítják a forrásokat. Így nem szerepel a mostani előterjesztés a kulturális szakbizottság közgyűlési döntést megelőző ülésén sem. Ezt Molnár Péter (KDNP), a szakbizottság vezetője is megerősítette kérdésünkre válaszolva. Más önkormányzati forrásaink szerint egyébként méltányos, hogy gazdasági társaságok ne ingyen használják a város ingatlanjait, de azt ők sem tudták megmondani, milyen alapon dől el, hogy ki mentesül a befizetés alól. A városházától hivatalos nyilatkozatot is kértünk, válaszaikat szerdára ígérték (kérdéseink a keretes írásban olvashatóak).

Csökken, nem csökken

Információnk szerint egyébként a befizetéssel érintett intézmények eltérően kalkulálnak azzal, milyen hatása lesz ennek a kiadásnak a munkájukra. A színházban például úgy készülnek: várhatóan nem csökken a költségvetésük, és nem kell emiatt kevesebb előadást tartaniuk – mondta el érdeklődésünkre Kiss Csaba, a teátrumot működtető nonprofit gazdasági társaság igazgatója, aki úgy értesült a bérleti díjjal egyenlő mértékben, vagyis 100 millió forinttal nő az önkormányzat által a művészeti munkára adott támogatásuk, és az ennek arányában várhatóan jövőre jelentősen növekszik a központi állami támogatás is.

A Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatója, Szabó Péter kérdéseinkre válaszolva emlékeztetett: évek óta csökken az önkormányzati támogatásuk – az idei éves bérleti díjuk az éves költségvetésük 5, az önkormányzattól kapott támogatásuk 10 százalékát teszi ki. A bevételeiket nem tudják ilyen mértékben növelni, ezért azt valószínűsítette, hogy a kiadásaikat csökkentik, melyeket a közönség közvetlenül nem érez meg, például kevesebbet költenek majd hangszervásárlásra, kottatár bővítésre.

Szabó Attila, a bábszínházat működtető nonprofit gazdasági társaság ügyvezetője lapunknak arról beszélt: várhatóan év végére válik esedékessé a kifizetés.

ÉM-BA


Kérdéseink a városháza illetékeseihez

  • Mi a logika abban, hogy a színháznak (és a bábszínháznak, valamint a szimfonikusoknak) kell fizetniük az ingatlan használatáért, más hasonló formában működő vállalkozásoknak (könyvtár, galéria) pedig nem?
  • Mi volt a díj mértéknek megállapításakor a szempont?
  • Amikor polgármester úr bejelentette a városi intézmények gazdasági társasággá alakítását, indoklásában egyebek között az szerepelt: így anyagilag is jobban járnak ezek az intézmények (pl. áfa visszaigénylése, pályázatok révén stb.), így a közösség is több szolgáltatáshoz jut. Hogyan tartható ez, a bérleti díj befizetése mellett? (Emelkedik-e pl. az ezeknek a cégeknek nyújtott önkormányzati támogatás mértéke?)
  • Mekkora önkormányzati támogatással működtek eddig a nonprofit gazdasági társasággá alakult cégek, és mekkora lesz a fenntartói, illetve a művészi hozzájárulás mértéke a jövőben?



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .